Tegnap volt pontosan 50 éve, hogy az Apple Computer Company 1976. április 1-jén hivatalosan megkezdte működését. Az alapítók egyike, Steve Wozniak 1975-ben kezdte építeni saját számítógépét, aki a már működőképes modellt, a későbbi Apple 1-et megmutatta egykori iskolatársának, egy bizonyos Steve Jobsnak. Jobs azonnal rájött, hogy ebből üzletet lehet csinálni. A 666,66 dollárért árusított (mostanság pedig szó szerint egy vagyont érő) gép sikerét kihasználva a két legenda 1977-ben Apple Computer Inc. név alatt folytatta a munkát, majd kiadták az Apple II-t, amely már igazi közönségsikerré vált. A többi pedig – immár fél évszázados – történelem...

Hullámokon lovagolva értek a csúcsra

Az Apple útja az első székhelyként szolgáló kaliforniai garázstól a tavaly ősszel elért 4000 milliárd dolláros tőzsdei kapitalizációig a modern kapitalizmus egyik legmeghatározóbb narratívája. A cég története azonban nem csupán a sikerekről szólt, bőven akadtak hullámvölgyek és nehéz pillanatok.

A nyolcvanas évek belső harcai, Jobs távozása, majd a kilencvenes évek közepének csődközeli helyzete után a vállalat a technológiai ipar egyik leglátványosabb és legemlékezetesebb feltámadását produkálta. Az iMac, az iPod, majd 2007-ben az iPhone nemcsak a fogyasztói elektronikát, hanem egész iparágakat – a zeneipartól a távközlésig – formált át alapjaiban.

Tim Cook nem sokkal Jobs 2011 őszén bekövetkezett halála előtt vette át az akkor már óriásira nőtt vállalat irányítását. Az új érában a hangsúly a forradalmi hardveres innovációról fokozatosan a szolgáltatási ökoszisztéma felépítésére, illetve a globális ellátási lánc optimalizálására terelődött. Ugyanakkor éppen ez a méret és beágyazottság vált a legnagyobb kockázattá is: a Kínától való függőség csökkentése és a gyártás Indiába vagy Vietnámba való áthelyezése kényes gazdasági és geopolitikai kötéltánc, amely csak bonyolultabbá vált Donald Trump "második eljövetelével".

Minden oké, de...

A kerek évforduló kapcsán nyilvánvalóan a méltatásnak és az emlékezetes pillanatok felemlegetésének kell dominálnia. Ezért pedig csúsztatni sem kell senkinek, hiszen tény, hogy a cég pénzügyileg nagyon jól van. A legújabb, 17-es rajtszámot viselő iPhone-generációt sosem látott mennyiségben viszik, mindeközben pedig már az összbevétel negyedét adja a szolgáltatásokért felelős, még Apple-mércével is rendkívüli profitrátával működő üzletág.

Nem véletlen azonban, hogy az almás részvények a "csodálatos hetekként" emlegetett technológiai óriások közül a második legrosszabb periódust produkálták azóta, hogy az OpenAI 2022 végén publikussá tette a ChatGPT-t. Ahogy erről már a Bitport hasábjain többször megemlékeztünk, az Apple szokatlanul lassan és óvatosan reagált a generatív mesterséges intelligencia berobbanására. Miközben a Microsoft, a Google, az Nvidia vagy éppen a már említett OpenAI a technológiai világ régi és új királyaiként igyekeznek formálni az MI-korszakot, Apple-fronton eddig inkább csak ígéretekkel és kisebb fejlesztésekkel találkoztunk.

Az ütemtévesztés nyílt beismerése volt tavaly az, hogy a Siri asszisztens 2010-es bevezetésével a területen korábban még úttörőnek számító Cupertino az MI-fejlesztések kapcsán kénytelen volt az ősi rivális Google-höz fordulni segítségért. Az sem könnyíti az immár fél évszázados múlttal büszkélkedő cég helyzetét, hogy a nagy nyelvi modellek fejlesztésével berobbanó OpenAI-nál a hírek szerint már egy olyan forradalmi eszközön dolgoznak, amely képes lehet nyugdíjba küldeni az okostelefonokat.

Ezekkel a problémákkal viszont jórészt már nem Tim Cooknak kell megküzdenie. A 65 éves szakember ugyanis a hírek szerint hamarosan, valamikor még idén távozhat a vezérigazgatói székből.

(Kép: Apple)