Az Európai Unió bővítené az európai IT-biztonsági ügynökség funkcióit és meghosszabbítaná működését - erről Magyarország soros elnöksége alatt születik majd döntés. Mindeközben a NATO is sürgeti az ügynökség megerősítését összes tagállamában.
Különleges aktualitást ad a tervezett európai biztonsági terveknek a legújabb hír, mely szerint Iránban és Kínában is számítógépek millióit támadta meg a Stuxnet nevű rejtélyes és igen összetett vírus.
2010: a gépek lázadása ■ Szakértők véleménye szerint ez már valódi informatikai hadviselés, amely egy olyan (közel)jövőt vetít előre, ahol a kiberbűnözés eszközei már nem csak elszigetelt gerillaakciók, hanem a valódi háború integráns részei lesznek. A NATO már évek óta próbálja győzködni 28 tagállamát arra, hogy a hagyományos védelmi vonalak kiépítése és fejlesztése mellett az internetes és informatikai védekezést sem szabad elhanyagolni.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az Európai Unió által csütörtökön bejelentett "hálózatbiztonsági-csomag" javaslat az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Ügynökség (ENISA) funkcióinak bővítését, és a szervezet mandátumának újabb ötéves meghosszabbítását kezdeményezi. A tárca közleménye ismerteti: az Európai Parlament és az Európai Tanács támogatása esetén a részletes szabályozási munkát 2011 első félévében, Magyarország soros elnökségi időszakában kell elvégezni.
Informatikai határőrség ■ Az informatikai hálózatok megbízható működéséhez kapcsolódó jelentős gazdasági és társadalmi érdekeket felismerve az Európai Unió 2004-ben ötéves időtartamra hozta létre az ENISA-t. A szervezet küldetése, hogy javaslatok és intézkedések kidolgozásával elősegítse a magas szintű hálózati és informatikai biztonság fenntartását az EU országaiban és intézményeiben. Ennek fontos eleme az informatikai biztonsági kultúra kialakítása, terjesztése, erősítése. Feladatai között szerepel az Európai Bizottság, valamint a tagállamok és az európai üzleti szereplők támogatása az informatikai biztonság terén, beleértve a hálózati és informatikai biztonság elleni támadások megelőzésére, események kezelésére teendő intézkedéseket.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament 2009-ben a szervezet tevékenységének három évre szóló meghosszabbításáról döntött. A közelmúlt hálózatbiztonsághoz kapcsolódó eseményei, mint például az észt és litván kormányzati hálózatokat és nemzeti adatcserélő központokat ért (virtuális) támadások, a nemzetközi gerinchálózatot érintő balesetek, a tajvani földrengés okozta internetes kapacitáskiesés, vagy a kéretlen elektronikus küldemények (spam) aggasztó mértékű elszaporodása indokolttá tették a témában az egységes, uniós szintű fellépést. Ez a körülmény indokolta az ENISA tevékenységét, szervezetét és költségvetését rendeleti szinten szabályozó új tervezetek elkészültét.
Fegyverkezési verseny ■ A most közzétett javaslat az NFM közleménye szerint a szervezet megerősítését, modernizációját és rugalmasabbá tételét tűzte ki célul. Az eredeti, az ENISA-t létrehozó rendelethez képest nagyobb hangsúlyt fektet többek között a folyamatok optimalizálására, a források növelésére, a fokozott rugalmasságra, alkalmazkodóképességre és koncentráltságra, továbbá az ügynökség előnyösebb pozícionálására az unió stratégiai és szabályozási rendjében.
További lényeges változtatás, hogy a szervezet lesz az internetes bűnözés elleni harc éllovasa, amelyben az igazságszolgáltatási és az adatvédelemi hatóságok ezentúl állandó jelleggel képviseltetik magukat. Az elsősorban az Unió által folyósított önálló költségvetés biztosítása a nagyobb szabadságot és rugalmasabb működést szolgálja. A 460/2004/EK rendeletet módosító javaslat az ENISA megbízatását öt évvel, 2017-ig terjeszti ki. Emellett egy új irányelv is bekerült a javaslatok közé az új típusú virtuális bűncselekmények, például a botnetek üzemeltetése ellen.
Támad a Stuxnet ■ A legújabb vírushisztéria okozója főleg a "nyugati politika számára inkorrekt" területeken pusztít: Iránban 62 ezer, Indonéziában 13 ezer gépet fertőzött meg, de emellett, ha kis mértékben is, de beszivárgott az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. A legújabb célpont pedig Kína, ahol viszont szokás szerint az informatikát is totális kontroll alatt tartó kormányzat semmilyen információt nem közöl a fertőzés mértékéről.
A NATO mindenesetre arra figyelmeztet, hogy a Stuxnet is egyfajta internetes háborús eszköz, amelyek ellen fokozottan védekezni kell. Nemrég Cyber Storm III néven egy nagyarányú, összehangolt IT-támadást szimuláló "virtuális hadgyakorlatot" is lefolytattak 12 tagország, köztük Magyarország részvételével.
