Kiberkarate ■ Az iráni atomprogramot tavaly megbénító, feltehetően az USA, Izrael és bizonyos európai országok által készített Stuxnet vírus új fejezetet nyitott az informatikai és szolgáltató rendszereket (például víz- és áramellátás, közlekedés, bankszektor) érintő fenyegetettségek történetében, amelyre minden országnak reagálni kell – mondta el lapunknak még szeptemberben Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) rendezvény főszervezője és az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) kezdeményezés elindítója.
Az ázsiai ország amúgy is rendszeresen felbukkan a kiberháborús témájú híradásokban. A Google ellen szeptemberben indított hackertámadás nyomai például nagy valószínűséggel Teheránba vezetnek, amelynek során 300 ezer iráni állampolgár adatait szerezték meg a behatolók. De a hadviselés kevésbé elvont formában is megjelent, amikor az irániak sikeresen megvakították a CIA egyik kémműholdját, legutóbb pedig "elektronikai csapdába ejtettek" és sértetlenül elfogtak egy pilóta nélküli amerikai kémrepülőt.
Drónok harca ■ A CSM online kiadása szerint az iráni fegyveres erők a gép kommunikációs rendszerének megzavarásával arra kényszerítették az RQ-170 Sentinel drónt, hogy az robotpilótával repüljön tovább, a GPS vétel manipulálásával pedig elérték, hogy az afganisztáni bázisára tartó repülő valójában az általuk kiválasztott helyen szálljon le. A CSM isztambuli keltezésű tudósítása egy iráni mérnököt idéz, aki szerint így nem volt szükség a távvezérléshez használt jelek, illetve a kommunikációs csatorna kódolásának feltörésére – ez nem is tűnik kivitelezhetőnek –, mivel elég volt kihasználniuk a GPS navigáció gyengeségeit.
Az Iránban elfogott RQ-170 Sentinel
Civil kockázatok ■ A tudósításban az Új-Dél-Wales-i Egyetem professzora kifejti, hogy a GPS jelek viszonylag gyengék, és a műholdaktól az adótornyokon át akár a laptopok vagy MP3-lejátszók rosszul kontrollált jelei is könnyen megzavarják azokat. Szerinte ez önmagában is veszélyes lehet mind a katonai, mind az ipari vagy a polgári közlekedési és kommunikációs rendszerekre nézve, de a lehetőségeket bűnözők is kihasználhatják. Egy ilyen, a jelek hamisítására (spoofing) épülő szofisztikált támadássall simán meg lehet bolondítani egy GPS vevőt, így a célpontot tudtán kívül bárhová el lehet irányítani.
Hasonló témájú figyelmeztetések persze már jó pár éve megjelentek, sőt egy októberi biztonsági konferencián tulajdonképpen le is fektették az irániak által használt módszer követelményeit. Nem véletlen, hogy az amerikai hadsereg folyamatosan kutatja, miként oldhatná meg a jelenlegi műholdas GPS rendszerek átalakítását, esetleg teljes kiváltását egy újfajta technológiával – a légierő például az ősszel adott ki két darab, összességében majdnem 100 millió dollár értékű megrendelést a repülőgépek és rakéták navigációs rendszerének modernizálására. Irán egyébként azt állítja, hogy a drónhoz hasonlóan a GPS-vezérlésű rakétákat is el tudja téríteni, sőt olyan technológián dolgozik, amely egy lépéssel már megelőzi a jelek összezavarására (jamming) épülő módszereket.
