A bankkártya manapság már egyáltalán nem a kiváltságosok játékszere, a hazai 18-59 éves lakosság 80 százalékának van legalább egy plasztik fizetőeszköz a tárcájában. A G Data felmérésében 1200 magyar kártyahasználót kérdezett meg arról, észlelt-e már valamilyen visszaélést: a válaszadók hat százaléka felelt igennel, ami azt jelenti, hogy eddig 250-300 ezer biztonsági incidens történhetett magyar tulajdonú bankkártyákkal.

Veszélyes kártyatrükkök ■ Az ügyeskedők a legtöbbször kis összegekkel "játszanak"? minden bizonnyal azért, hogy a kártyatulajdonosok minél kisebb eséllyel vegyék észre, hogy valamelyest megcsappant a számlán tárolt összeg. A hitelkártyákkal történő visszaélések során okozott kár mértéke az esetek 26 százalékában érte el vagy haladta meg a 20 ezer forintot, 40 százalékában 20 ezer forintnál kisebb összegű volt, míg 31 százalékban sikerült megakadályozni a közvetlen károkozást. Mindez legalább 1,5 milliárd forint közvetlen veszteséget jelent, melyhez kapcsolódóan a válaszadók 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy az okozott kárt nem térítette meg a bank. Emellett a visszaélések 55 százalékában volt szükség új bankkártya igénylésére, és ezen esetek 75 százalékában az ügyfelet terhelték az új kártya kiállításának költségei.



A visszaélések legkedveltebb formái néhány éve még a fizikai beavatkozáshoz kötött akciók voltak: ilyenkor a kártyák ellopásával, a bankautomata kiadónyílásának átalakításával sikerült hozzájutni a figyelmetlenek pénzéhez. Az internetes kártyatrükkök első képviselőinek az e-mailes csalások számítottak, amikor a bűnözők igyekeztek azt elérni, hogy a felhasználó e-mailben küldje el nekik kártyaadatait. Később az adathalászat egyéb formái is felbukkantak: ilyen például az a bevált gyakorlat, amikor a felhasználót az eredeti netbankos oldalhoz megtévesztően hasonló weblapra terelik, és jelszóváltoztatásra vagy karbantartásra hivatkozva gépeltetik be a hozzáférési adatokat.



Manapság már olyan esetek sem számítanak ritkának, amikor a bűnözők nem a felhasználói oldalt támadják, hanem bankoktól, kártyakibocsátóktól szereznek meg sok ezernyi felhasználói adatot: idén áprilisban például tízmilliós nagyságrendű banki adatlopásra derített fényt a Visa és a Mastercard, a támadás ekkor egy internetes fizetési szolgáltató rendszerét érte.

Behálózott bankolók ■ A G Data internetbiztonsági szakértője, Maulis Csaba szerint a felmérésben található arányok tovább is romolhatnak a netbank vagy épp a mobil banki lehetőségek terjedésével. Újfajta internetes kártevők, vírusok, kémprogramok jelennek meg, amelyek a biztonságosnak tűnő kapcsolatok mellett is megszerezhetik és továbbíthatják a jelszavakat és egyéb adatokat. Míg Magyarországon 2009-ben még csupán az internetezők 46 százaléka vett igénybe netbank szolgáltatást, ez az arány 2011-ben már 57 százalék volt - a pénzintézetek gyakran kedvezményekkel, akciókkal csalogatják ügyfeleiket a webes szolgáltatások felé, ám azok sokszor nincsenek tisztában a felhasználás biztonsági követelményeivel. Nyílt, védtelen WiFi hálózatokon, netkávézókban bankolnak, nem zárják le a netbankos kapcsolatokat a tranzakció végén, és ezzel tárva hagyják a kaput az illetéktelenek előtt is.

"A ma terjedő trójai kártevők arra is képesek, hogy az SMS-üzenetekben érkező banki tranzakciós azonosítókat elfogják, és ezeket felhasználva hamis egyenleget mutassanak a bankszámla-tulajdonosok felé" – emeli ki Maulis Csaba. A szakértő hangsúlyozza, hogy az internetes kártevők, a trójaiak és a kémprogramok gyártása nemzetközi szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódik, melyek világszerte több száz milliárd dollárnyi kárt okoznak évente.