Az elmúlt években világszerte elszaporodtak a nagyvállalatokat ért informatikai támadások, és az egyes országok kritikus infrastruktúráit is egyre gyakrabban veszik célba. Biztonsági szakértők ez azt jelenti, hogy már most is zajlik az a nemzetközi kiberháború, amelyre a kormányzatok nagy része csak nemrégiben kezdte meg a felkészülést. Legutóbb Japánban tapasztaltak olyan incidenseket, amelyek cselekvésre ösztönözték a helyi adminisztrációt, pótolva néhány régi tartozást és napirendre véve az új intézkedéseket.

Közös fellépés ■ A Mitsubishi Heavy Industries rendszereit célzó szeptemberi támadások során a bűnözők IP címeket és más hálózati információkat szereztek meg, azt pedig jelenleg is vizsgálják, hogy hozzáfértek-e bármilyen érzékeny információhoz. Az esetből utóbb nemzetközi ügy lett, hiszen a nehézipari vállalat szoros együttműködést folytat az amerikai katonai beszállító Boeinggel. Ennek kapcsán a japán hatóságok most együttműködésre kérik a stratégiai területek, így a közművek, a vasút, az elektronika vagy az autógyártás képviselőit, illetve a kormányzati beszállítókat, hogy a jövőben önkéntes adatszolgáltatással segítsék egymást.


A Reuters beszámolója szerint az elképzelés lényege, hogy a nagyvállalatok megosztják az illetékes hatóságokkal a rendszereiket érő támadásokról szóló információkat, amelyeket azok a forrás megjelölése nélkül a többiek rendelkezésére bocsátanak. A japán kormány pénteken rendkívüli ülésen foglalkozik a kérdéssel, mivel a Mitsubishi Heavy Industries mellett a közelmúltban olyan cégeket is támadások értek, mint a Kawasaki Heavy Industries vagy az IHI - írja egy másik forrás, a tokiói Nikkei üzleti napilap.

Jobb később ■ A szigetország ezen kívül ratifikálja az Európa Tanács kezdeményezésére még 2001-ben létrehozott, a számítógépes bűnözésről szóló egyezményt (Convention on Cybercrime). Ennek egyik célja egy olyan nemzetközi rendszer kialakítása lett volna, amelynek tagjai közösen lépnek fel a hálózatokat érő támadások és egyéb incidensek ellen. A Budapesten kelt egyezményt közel ötven ország írta alá, de közülük a mai napig is csak kevesen iktatták törvénybe. A procedúra az Egyesült Államokban is 2006-ig tartott, máshol még mindig nem zárult le; Magyarország annak idején az elsők között ratifikálta a nemzetközi megállapodást.