A BSA 2010-es globális szoftverkalózkodási felmérése a PC-n (beleértve az asztali számítógépeket, a laptopokat és a netbookokat) futtatott szoftverek illegális felhasználásával és másolásával foglalkozik. A tanulmány a legális ingyenes szoftverek és a nyílt forráskódú szoftverek hatásait is vizsgálja.

A BSA idén az Ipsos Public Affairs segítségével több mint 15 000 üzleti és otthoni PC-felhasználó körében a szellemi tulajdonjoggal és a szoftverkalózkodással kapcsolatos társadalmi attitűdről és jellemző magatartási formákról is végzett felmérést. A regionális jellemzőket, az informatikai tájékozottságot és a kulturális eltéréseket is elemző kutatást az interneten és személyesen, 32 piacon végezték.

A kalózprogramok aránya azonban óriási eltérést mutat régiós szinten. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a fejlett országokban ez lényegesen kisebb mértékben van jelen, miközben a felzárkózó területeken virágzik az illegális szoftverhasználat. Míg Japánban, az USA-ban, Németországban vagy éppen az Egyesült Királyságban 20 és 30 százalék között mozog ez az arány, addig Kínában 78, Ukrajnában 86, Grúziában pedig 93 százalékot mutattak ki.

Hazánk ebből a szempontból a mérsékelten problémás területek közé tartozik a maga 41 százalékával. Magyarországon a személyi számítógépekre jogosulatlanul telepített szoftverek értéke 2010-ben elérte a 131 millió dollárt, azaz napi árfolyamon közel 25 milliárd forintot. A környező országokban hasonló (Szlovákia 42%, Csehország 36%), vagy rosszabb (Lengyelország 54%, Románia 64%) mutatókat találunk.

Kalózok között ■ A 2003. óta elkészített éves jelentés idén egy új elemmel bővült. Az Ipsos Public Affairs a felhasználókat a szoftverkalózkodással kapcsolatos alapvető társadalmi attitűdökről és jellemző magatartási formákról kérdezte. Ezek alapján elmondható, hogy az emberek elismerik a szellemi tulajdonjog védelmét: 10-ből 7 válaszadó szerint a technológiai fejlődés érdekében mindenképpen fizetni kell a gyártók által fejlesztett termékekért. Érdekes módon egyébként pont azokban az országokban volt igen magas a támogatók aránya, ahol a kalózkodás is átlagon felüli szinten áll.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók jobbnak, biztonságosabbnak és megbízhatóbbnak tartják a licenszelt szoftvert a kalózverziónál. Viszont számos PC-felhasználó nem tudja megkülönböztetni, hogy a szoftverbeszerzés mely formája legális vagy illegális (például egyetlen licenc használható-e a több számítógéphez vagy a fájlmegosztó hálózatokról letöltött verziók legálisak-e).