A Biztonságos Internetezés Napja alkalmából adta ki jelentését az európai felméréseket és statisztikákat készítő Eurostat arról, hogy az öreg kontinens egyes országaiban milyen szinten áll az internet-biztonság. Épphogy lecsúsztunk a bronzéremről, ami ebben az esetben ugyebár nem jogosít fel büszkeségre.

Felemás eredmények ■ 27 ország mintegy 200 ezer internetre kötött számítógépét vizsgálta az Eurostat felmérése, melyet 2010 nyarán végeztek. Ezek szerint szinte minden harmadik internetező "bekapott" valamilyen vírust a kutatást megelőző egy év során. Ez már csak azért is érdekes, mivel ugyanezen tanulmány szerint a vizsgált gépek 84 százalékát védte valamilyen biztonsági megoldás.

Az internet-képes számítógépek összességére vetített arányban Bulgária szerezte meg a kétes értékű elsőséget 58 százalékkal. Az ezüstérmes Máltán a gépek 50 százaléka esett vírusfertőzés áldozatául, Szlovákiában ez az arány 47 százalékos. Magyarország alig marad el a bronzérmestől, nálunk a gépek 46 százalékán bújt meg vírus vagy egyéb kártevő.

Hiábavaló erőfeszítések? ■ A biztonsági megoldások használata az európai PC-k 84 százalékát érinti, a leginkább Hollandia (96 százalék), Luxemburg, Málta és Finnország (mindegyikük esetében 91 százalék) védekezik. A különféle "gyerekzárak", tehát szülői kontrollt biztosító megoldások és szűrők már jóval kevesebb arányban települtek a gépekre, az ilyen téren nyerő Luxemburgban és Szlovéniában is csak a számítógépek negyedén dolgozik erre szolgáló szoftver vagy korlátozás.

Magyarországon a biztonsági megoldások elterjedtsége teljesen az EU-átlagon, 84 százalékon mozog. A tanulmány azt is vizsgálta, vírusokon kívül milyen más internetes veszélyforrás játszik fontos szerepet a számítógép-használat során, kiemelten a közösségi médiában könnyelműen megosztott adatokat és az adathalászatot számszerűsítették. Itthon ezekkel az átlag alatti a baj, a felhasználóknak csupán 4 százaléka árul el veszélyesen sokat magáról és tevékenységéről a neten, és megtévesztő, adathalász próbálkozásoknak is csak a netezők 2 százaléka dől be.

A hazai szülői felügyeleti megoldások aránya 13 százalék, és bizony a netező kiskorúak 6 százalékával fordult elő a vizsgált időszakban, hogy nem nekik szánt tartalmú oldalakra jutottak, vagy potenciálisan veszélyes felhasználókkal kerültek kapcsolatba.


A sógoroknál biztonságosabb ■ Európában - legalábbis a biztonságos internetezés terén - Ausztriában a legjobb a helyzet, itt csupán a számítógépek 14 százalékát érte fertőzés, a második helyen végzett Írországban is csak 15 százalékos az arány. Más ország azonban nem tudta a fertőzött gépek arányát 20 százalék alá szorítani.

A kutatás arra is kiterjedt, hogy a vírusfertőzés vagy egyéb káros tevékenységek okoztak-e adatvesztést illetve más olyan hátrányt, amely konkrét kiadásokat vont maga után. Ezek alapján egyelőre az európai felhasználók 3 százalékának kellett arra költenie, hogy elhárítsa vagy rendbe tegye a "balesetek" által okozott károkat.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a biztonsági megoldások viszonylag magas aránya ellenére mégis milyen sok esetben fertőződtek meg a számítógépek: valaki tehát valamit biztosan rosszul csinál...