Úgy tűnik, a cégvezetők már beletörődtek abba, hogy folyamatosan rendkívüli helyzetek, kockázatok között lavírozva kell vezetni szervezetüket. Legalábbis ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az EY-Parthenonhoz köthető kutatásnak, amelyet 21 országban, összesen 1200 vezérigazgató megkérdezésével bonyolítottak le idén tavasszal.

A felmérésről kiadott sajtótájékoztató szerint "a döntéshozók már nem várnak a gazdasági stabilitás visszatérésére, tudatosan számolnak az állandó változással stratégiájuk kidolgozása során". Mindez a reaktív válságkezeléstől egy rugalmasabb szervezetirányítás felé tereli a fókuszt. A megkérdezett vezetők válaszaiból kiderül továbbá, hogy "a jövőben a bővülés mellett a kockázatkezelésnek és a stabilitás erősítésének is kiemelt szerepet szánnak".

Jelenleg a CEO-k kockázati listájának élén a geopolitikai bizonytalanságot találjuk, ami nem túl meglepő, hiszen a több mint négy éve dúló ukrán háború okozta problémákat immár a hónapok óta hajózhatatlan Hormuzi-szoros körüli konfliktus is tetézi. A megkérdezettek szerint az új piacra lépéssel, a működéssel és a tőkekiosztással kapcsolatos döntéseket is alapjaiban befolyásolja a világpolitika alakulása.

A költséghatékonyság, a jövedelmezőség megőrzése és a fegyelmezett tőkegazdálkodás kiemelt prioritássá vált, miközben a vállalatok továbbra is jelentős erőforrásokat fordítanak átalakulási és modernizációs programokra. Különös hangsúlyt kap a digitális megoldások fejlesztése, a munkavállalók készségeinek erősítése és az ellátási láncok újragondolása – áll a kutatási összefoglalóban.

Kérdés, MI-re lesz ez jó?

A kérdések egy jelentős része természetesen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hozzáállást igyekezett felmérni. A válaszok alapján a cégvezérek "már nem csak alkalmaznák [a technológiát] a folyamataikban, hanem mérhető eredményeket várnak tőle" – utóbbinak mondjuk amúgy is alapelvárásnak illene lennie bármely jelentősebb projekt esetében. A bevezetésekből származó versenyelőny mérhető például azzal, hogy a szervezetek mennyire képesek az MI-t a hatékonyság javítására, a döntéshozatal támogatására és az ügyfélélmény fejlesztésére fordítani.

A jelentés szerint "a vezetők többsége a következő időszakban növelni tervezi az MI-re fordított beruházásokat, és sokan tranzakciókkal – felvásárlásokkal vagy üzletág-átalakításokkal – gyorsítják a technológiai képességek bővítését. A mesterséges intelligencia már ma is érezhető hatást gyakorol az innovációra, valamint a működés és a stratégia alakítására, miközben a szabályozási környezet továbbra is kihívást jelent a széles körű alkalmazás számára."

A kutatási anyag egyik legérdekesebb elem, hogy ugyan "a cégvezetők szinte egyhangúlag arra számítanak, hogy az MI alapjaiban alakítja át a munkaerő-stratégiát, kevesen gondolják úgy, hogy ez érdemben csökkenti majd a foglalkoztatást". A látszólagos ellentmondás feloldását az adja, hogy a vállalatoknál inkább a termelékenység növelésének eszközeként tekintenek az algoritmusokra. Azaz az MI-t alapvetően nem a bérlista megkurtítására szeretnék használni a vezérigazgatók, hanem a meglévő munkakörök és feladatok átalakításával igyekeznek a korábbinál magasabb teljesítményszintet elérni. Ez már csak azért is bölcs gondolat, mivel a jelentős leépítésekkel kombinált automatizációval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok egyelőre nem túl bíztatóak.