Óriási tervekkel érkezett Európába a közelmúltban a SofBank. A japán kockázati tőketársaság a múlt héten jelentette be, hogy öt év alatt 75 milliárd eurót fektetne mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontokba Franciaországban. Csak hogy érzékeltessük a nagyságrendet: 2022-ben az EU 43 milliárd euróból képzelte felfuttatni az uniós csipgyártást.

Bár a SoftBank ajánlata kecsegtető az Európai Uniónak, és még inkább Franciaországnak, a CNBC által megkérdezett elemzők szerint a komoly korlátja lehet a beruházásnak, hogy a big techek adatközpontjai már most is jelentős terhet rónak a tágabb európai elektromos hálózatra.

Európa drágasága

A SoftBank terve az, hogy 2031-ig összesen 3,1 GW kapacitású mesterséges intelligencia adatközpontot épít Franciaországban a Párizstól északra eső Hauts-de-France régióban. Az adatközpontok Dunkerque-ben, Bosquelben és Bouchainben kapnának helyet. Elemzők szerint a helyszín Európán belül optimális: Franciaország energiaigényének több mint 60 százalékát atomenergia biztosítja. Ezzel szemben Németország a zöldek nyomására 2023-ban leállította az utolsó három atomerőművét is. (Azóta felmerült ugyan egyes erőművek újraindítása, de tényleges lépések nem történtek ebbe az irányba.)

Az európai gazdaság versenyképességét erősen befolyásolják a magas energiaárak. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az európai átlagár tavaly kb. kétszerese volt az amerikainak, és mintegy 50 százalékkal volt magasabb a kínainál és az indiainál. Elemzők szerint emiatt igencsak célszerű lenne újragondolni az EU energiastratégiáját, és nagyobb teret engedni az atomenergiának. Az Eurostat adatai szerint Európa teljes energiamixében 2025-ben az atomenergia 11,8 százalékot tett ki, míg az olaj és a gáz továbbra is több mint egyharmadot.

Mivel az infrastruktúra-fejlesztés mindig egy lépéssel az innováció mögött jár, a big techek az energieaellátásban is magukhoz ragadták a kezdeményezést. 2023-ban a Microsofttól szivárgott ki, hogy felmerült egy saját atomerőmű ötlete. Nem sokkal később az Amazon és a Google már nyíltan beszélt ezzel kapcsolatos terveiről.

Ezek a hyperscale adatközpontokra épülő vállalatok távlatilag nagy reményeket fűznek a kis méretű moduláris reaktorokhoz, azaz az SMR-ekhez (Small Modular Reactor). Ezek sokkal kisebbek, mint a hagyományos reaktorok, teljesítményük max. 300 MW, ellenben sorozatgyárthatók, valamint gyorsan és (viszonylag) olcsón telepíthetők. Előnyük, hogy akár közvetlenül az adatközpontba is beköthetők, azaz nem függnek az elektromos hálózati infrastruktúrától.

Bár a technológia régóta létezik – gondoljunk az atommeghajtású anyahajókra vagy az 1954-től szolgáló tengeralattjárókra –, egyelőre főleg ígéretes fejlesztések és tétova érdeklődések vannak (tavaly ősszel Orbán Viktor is megállapodott SMR-ek magyarországi telepítéséről Donald Trumppal). Ténylegesen azonban csak Oroszországban és Kínában, Hainan szigetén működik ilyen reaktor.

Érdemes megjegyezni: mindeközben Kínában (nem mellesleg MI-támogatással) intenzív kutatások folynak a megújuló energia befogására.