Ma már senkinek sem kell bemutatni a negyedik ipari forradalom munkahelyeket felszámoló és új állásokat teremtő folyamatait, ezekről legalábbis mindenki hallott. Más kérdés, hogy még a döntéshozók sem feltétlenül értik, hogy a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció fejlődése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a gyártóipar lesz a munkahelyteremtés motorja – ráadásul most először fordul elő, hogy az új munkahelyek elfoglalása nem lehetséges a korábbi képességekkel.

A Világgazdasági Fórum nemrég tett közzé egy előrejelzést, amelynek alapján a jelenleg is zajló változások 133 millió munkahelyet teremthetnek majd világszerte, miközben 75 milliót szüntetnek meg. A prognózis 300 nemzetközi nagyvállalat vezetőinek és szakembereinek bevonásával készült, a szervezeteket pedig 12 iparágból válogatták ki; ennél is jobban hangzik, hogy az összesen 15 millió munkavállalót reprezentáló társaságok a globális GDP nagyjából 70 százalékáért felelősek.

Mindez persze csak akkor lehet igaz, ha az emberi munkaerő az új környezetben is használható marad, hiszen biztosra csak a régi állások felszívódását vehetjük. Az MI technológiák és a robotizáció ugyanis nem az emberi kompetencia kiváltására, hanem kiegészítésére való. Ennek feltétele viszont az, hogy az emberi kompetencia terjedjen tovább a könnyen automatizálható tevékenységeknél, nem beszélve a kreativitásról és a rugalmasságról, ami biztosítani fogja a még nem is létező állások gyors elfoglalását.

A mezőgazdasághoz már mezőre sincs szükség

A technológia számos területen, így a mezőgazdaságban is úgy növeli a hatékonyságot, hogy közben még tovább csökkenti a szükséges munkaerő létszámát – sőt új belépőkről is olyan új képességeket feltételez, mint amilyenek például az informatikai ismeretek. A Bloomberg Next Jobs (kb. a jövő állásai) című sorozatában szerepelt már profi játékos, drónoperátor és génsebész is, nemrég pedig egy New York-i mezőgazdasági startup vállalkozást mutatott be.

A Bowery Farming nevű cég nem csak amiatt különleges, hogy épületek belsejében, emeletes elrendezésben termeli a növényeket. Ez a koncepció már gyakorlati szemponból is jó évtizedes múltra tekint vissza, és a tömeges adaptációtól még messze van ugyan, de már nagy csomó riportot olvashattunk a régi raktárépületekben kialakított vertikális gazdaságok sikereiről. A Bowery viszont ennél is továbbmegy egy lépéssel, és a munka irányítását is rábízza egy öntanuló gépi algoritmusra.
 

Emeletes salátaföld (a képek forrása: boweryfarming.com)

A Whole Foods Marketet kiszolgáló startup, amelybe egyébként más Szilícium-völgyi befektetők mellett a Google is beszállt, állítólag adott alapterületre vetítve több mint százszor hatékonyabb termelést folytat a hagyományos farmokhoz képest. Az egyelőre fejes salátával, leveles káposztával és borsmustárral foglalkozó startup eredményei vagy előnyei közé tartozik a húszszor alacsonyabb vízigény (szintén a tradicionális mezőgazdasághoz mérve) vagy a szezonalitás kiküszöbölése, a 365 napos termelés is.

Tulajdonképpen egy számítógépnek jelentenek

Mindezt az automatizálás egyre magasabb szintje támogatja, ehhez pedig hozzájárul az a fejlett analitika, amelynek révén a folyamatokat irányító rendszer ma már hatékonyabban gondozza a növényeket egy veterán földművesnél is. A New Jersey ipari parkban működő létesítményt ugyanis a cég saját fejlesztésű, öntanuló szoftvere irányítja, és az emberi alkalmazottak feladatait is ez osztja ki, miután az összegűjtött szenzoradatok tömegét kiértékelve meghozza a fontosabb döntéseket.

A szóban forgó alkalmazottakat a Bloomberg riportja szerint nem igazán zavarja, hogy tulajdonképpen mindenben egy gép utasításait követik – főleg, hogy fizetésük is felette van az amerikai mezőgazdasági munkások medián bérének, és azon sem kell sokat gondolkodniuk, hogy jól teszik-e, amit éppen tesznek. Annak viszont a tudatában vannak, hogy az állásuk nem betonbiztos, hiszen a Bowery folyamatosan kutatja, hogyan tudná automatizálni az egyelőre még emberi beavatkozást igénylő feladatokat.

A lap beszámolója a Massachusettsi Műszaki Egyetem egyik professzorát is megszólaltatja, aki szerint előbb-utóbb minden olyan feladat az automatizálás célkeresztjébe kerül, amely nem igényel emberi kreativitást vagy speciálisan emberi képességeket, például fejlett interperszonális készséget. Ennek érelmében a Bowery alkalmazottainak is azt javasolja, hogy 10-15 évnél ne számítsanak többre a hi-tech gazdaságban, legalábbis a jelenlegi munkakörüket tekintve.