
Világszerte nagy tempóban híznak az adatközpontok. Egyes elemzők szerint a következő öt év alatt várhatóan másfélszeresére nő a jelenlegi mintegy 105 GW összkapacitásuk. Hargitai Zsoltot, az adatközponti megoldásokat is szállító SUSE Magyarország üzletfejlesztési vezetőjét a várható hatásokról kérdeztük.
Milyen piaci, technológiai változások állnak az adatközponti kapacitások gyors bővülése mögött?
Hargitai Zsolt: Egyrészt hatással van erre az az általános trend, hogy a vállalati felhasználók üzleti folyamataiba egyre mélyebben beágyazódik az informatika, és emiatt egyre több alkalmazást, szolgáltatást használnak. Ráadásként robbanásszerűen terjed a mesterséges intelligencia, amely egyfelől jelentős új kapacitásigényeket generál, másfelől újabb informatikai szolgáltatásokat kínál.
Az MI behoz egy másik tényezőt is: a rá épülő szolgáltatások – és általában a modern felhőalapú megoldások – többsége már nem hagyományos VM-en (Virtual Machine), hanem valamilyen konténerizált környezetben fut. Egy ilyen konténeres technológiára épülő alkalmazás-stack alá azonban más infrastruktúra kell, mint a VM-eken futóhoz.
A virtuálizáció és a konténerizáció célja hasonló: az erőforrások jobb kihasználása...
H. Zs.: Igen, de a konténertechnológia nyitotta meg az utat a nagy rugalmasságot biztosító mikroszolgáltatás-alapú cloud-native alkalmazások előtt. Ez az infrastruktúrára is hatott, hiszen a konténerek sokkal kisebb egységek, mint a virtuális gépek, azaz egy fizikai gépen sokkal több konténer futtatható, mint VM.
Ez a megközelítés gyorsítja a fejlesztést, mivel egy mikroszolgáltatás módosítása a legtöbbször nem érinti a rendszer többi részét, amely zavartalanul fut tovább. Az ilyen rendszerek rugalmasabban skálázhatók, üzemeltetésük jól automatizálható stb. Így egy adatközpont bővítésénél nem kell feltétlenül az üzemeltető csapatot is bővíteni, és mégis javul a rendelkezésre állás.
Melyek ma az adatközpont-fejlesztés prioritásai?
H. Zs.: Nem valószínű, hogy bárkit meglepne az első kérdés, amit egy CEO feltesz: mennyibe fog kerülni? Mert kellenek új alkalmazások és új szolgáltatások, de az is folyamatos az elvárás az IT-val szemben, hogy azokat egyre olcsóbban szállítsa. Az informatikai vezetők azonban nincsenek könnyű helyzetben, mert a hagyományos virtualizációs megoldások költségei az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek. A CloudBolt egy friss felmérése szerint a vállalatok 90 százaléka érzékelte ezt.
Az informatikai vezetők kétféleképpen próbálják kezelni a helyzetet, egyrészt alternatív virtualizációs megoldást keresnek, másrészt felhőbe, konténerizált környezetbe költöztetik az infrastruktúrájukat. A Gartner szerint idén a vállalatoknak legalább a fele indít proofs of concept projektet, hogy a jelenleginél költséghatékonyabb virtualizációs megoldást találjon.
A második kérdés – aminek szintén van hozadéka költségoldalon –: lehet-e automatizálni, hogy ne kelljen csapatot bővíteni a nagyobb szolgáltatás-stack miatt?
És van egy harmadik, sok esetben csak explicit módon megfogalmazódó elvárás is: a modernizáció. Az adatközpontokat fel kell készíteni az MI-alapú szolgáltatások fogadására. Ezek pedig jellemzően konténeres alkalmazások.
Milyen technológiai, szervezeti vagy folyamatbeli problémákkal szembesülhet az a szervezet, amely a konténertechnológiára alapozva akar modern és egységes cloud-native környezetet építeni?
H. Zs.: Úgy látjuk, ma még a vállalatok többsége abban a fejlődési fázisban van, amikor szigetszerűen kerülnek be a stackjébe konténerizált alkalmazások. Leggyakrabban valamilyen third-party megoldással, ami ilyen futtatókörnyezetet igényel, de esetenként belső fejlesztésekkel is. Ez azonban csak ideig-óráig kezelhető. Ha a konténerizált alkalmazások mennyisége elér egy kritikus tömeget, a hatékony üzemeltetésükhöz már szükség lesz valamilyen egységes platformra, központi felügyeleti rendszerre, biztonsági irányelvekre. Tehát ki kell alakítani egy olyan egységes környezetet, amely a belső és a külső fejlesztésű alkalmazásoknál is egyfajta alapként, „kvázi szabványként” működik.
Milyen megoldási javaslata van erre a komplex problémára a SUSE-nak?
H. Zs.: A SUSE a de facto szabványnak tekinthető nyílt forráskódú Kubernetesre építette a SUSE Rancher Prime termékcsaládját, amellyel akár a teljes adaközpont-korszerűsítés is végigvihető. Ennek része egy saját Kubernetes-disztribúció, a Rancher Kubernetes Engine vagy a szakmában közismertebb nevén: RKE. Ez az alap, amelyre ráépülnek azok a megoldások, melyekkel kialakítható egy szabványos, biztonságos, jól menedzselhető konténeres környezet. A SUSE Rancher Prime Management Server például a konténerek automatizált üzemeltetését segíti, a SUSE Security pedig egységes irányelvek érvényesítésével teszi biztonságosabbá a környezetet, és képes proaktívan elébe menni az incidenseknek.
És mivel a virtuális gépek még sokáig velünk lesznek, része a csomagnak a SUSE Virtualization. Ez a nyílt forráskódú KVM-eket (Kernel-based Virtual Machine) lényegében „konténerbe csomagolja” a KubeVirt nevű nyílt forráskódú Kubernetes-bővítménnyel, miáltal egységes felügyelet alá lehet vonni a konténeres és a virtualizált környezetet.
De mitől lesz ez a megoldás költséghatékony?
H. Zs.: A Rancher csomag előnye a fentiek mellett, hogy nyílt forráskódú lévén szabványos és költséghatékonyan skálázható. Bevezetésével a vállalati IT tehát egyszerre elégíthet ki három elvárást: a költséghatékonyságot, a modernizációt és az automatizációt. És mindezt anélkül, hogy az átalakításhoz jelentős új forrásokat kellene bevonnia.
Ha egy szervezet a konténerizáció irányába akarja továbbfejleszteni adatközpont-stratégiáját, a megvalósításhoz ideális eszközt talál a SUSE Virtualizationben, amellyel egy lépésben tudja csökkenteni virtualizációs kitettségét és modernizálni adatközpontját. Úgy gondolom, ez a kérdés – már az MI-alapú szolgáltatások miatt is – egy-két éven belül minden adatközpont esetében terítékre kerül.
A SUSE a váltást mind technológiával, például a SUSE Virtualization előfizethez járó CloudBase Coriolis migrációtámogató eszközzel, mind szakmai háttérrel tudja segíteni. Magyarországon ugyanis nemcsak kereskedelmi képviselettel vagyunk jelen, hanem konzultációs csapattal is, amely hathatós gyártói támogatást ad ügyfeleinknek. A vállalkozásokat kiszolgáló technológiai szakértőkhöz pedig az Ingram Micro juttatja el a SUSE megoldásait.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?