A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a napokban tette közzé az elektronikus hírközlésre és a postai ágazatra vonatkozó idei felügyeleti tervét. Ennek alapján a távközlés területén egyebek mellett kiemelten ellenőrzi a jelentős piaci erejű szolgáltatókat, amelyek száma az idén várhatóan jelentősen emelkedik, az előfizetői szerződéseket. Emellett könnyíti a számhordozást, figyelembe véve az ágazatra vonatkozó elektronikus hírközlési törvény (eht) legutóbbi módosításait.

Posta a 21. században ■ A postai szolgáltatásoknál a piaci nyitást előkészítő, 2012-ben elfogadott törvényt, ezen belül is az abban rögzített kézbesítési határidők betartását ellenőrzi az NMHH. (Ennek kapcsán elgondolkodtató, hogy manapság miért hosszabb a postai küldemények kézbesítése, mint mondjuk volt a 80-as években, amikor azonos településen belül elegendő volt egy, Budapestről vidékre és fordítva maximum két nap. Most csak elsőbbségiként, vagyis külön díj fejében feladott küldeményeknél érhetőek el ezek a feltételek, amúgy akár több napot is igénybe vehet a kézbesítés. A törvényben előírt maximum határidő öt nap.)  

Előfizetőnek is járhat kötbér ■ A megváltozott szabályok közül a hatóság 2013-ban fokozottan vizsgálja az előfizetői számok hordozására vonatkozó szabályok betartását. Az eht. 2011. évi módosítása alapján a NMHH elnöke állapíthatja meg a számhordozással kapcsolatos szabályokat. A múlt év januárjában megjelent rendelet, amely lerövidítette a telefonszámok más szolgáltatóhoz átvitelének a határidejét, azt is kimondja, hogy ha a számhordozás a szolgáltatók hibájából hiúsul meg, vagy késedelmet szenved, akkor az előfizető kötbérre jogosult. Ennek kapcsán tavaly a hatósághoz olyan nagy számú panasz érkezett sikertelen vagy késedelmes számhordozásokkal kapcsolatban, ami az NMHH szerint indokolja az ellenőrzés szigorítását.

Az idén első ízben vizsgálja a hatóság a hangpostával kapcsolatos előírások betartását. Egyrészt azt, hogy a távközlési szolgáltatók valóban felhívják-e a hívó fél figyelmét a hívás hangpostára irányítására, másrészt, hogy a hívás díjmentes megszakítására előírt időtartamot feltüntetik-e az ügyfélszerződésekben. A hívás díjmentes megszakítására rendelkezésre álló időtartamnak legalább 2 másodperc hosszúságúnak kell lennie. Ezzel biztosítható az, hogy a hívónak ne kelljen olyan hívásért fizetni, amellyel csak a hívott fél hangpostáját tudja elérni, de azon nem akar üzenetet hagyni. Azt is vizsgálják, hogy a hangpostára irányítás előtt megszakított hívásokért a szolgáltató felszámít-e díjat.

Külön elbánásban a kkv-k ■ A törvénymódosításkor külön jogszabály lépett életbe a kis- és középvállalkozások előfizetési feltételeivel kapcsolatban. Ezek a társaságok az előfizetői szerződésük megkötésekor írásban kérhetik, hogy a szolgáltató rájuk az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályokat alkalmazza. A szolgáltató köteles ezeket a lehetőségről előzetesen tájékoztatni, bemutatva az előnyöket és a hátrányokat is. Ennek elmaradása esetén az előfizetői szerződés semmis – mondja ki az említett jogszabály.

A hatóság felügyeleti jogkörébe tartozik a hírközlési berendezések megfelelőségének az ellenőrzése is, ennek kapcsán a tervezet kiemeli, hogy az NMHH az új kor követelményeinek megfelelően az internetes elárusítóhelyeket és az interneten keresztül árusított berendezések kínálatát  is figyeli.

Kevesebb a hibás berendezés ■ A szervezet ehhez kapcsolódó ma kiadott közleménye szerint egyre kevesebb a hibás, az előírásoknak nem megfelelő termék a piacon.  Az NMHH 2012-ben a hírközlő végberendezéseknél 81 típus közül 11-et, a rádió-berendezéseknél 76 típusból 28-at, míg a nagyfrekvenciás jelet kibocsátó vagy mellékhatást keltő berendezéseknél 112 típusból hatot talált nem megfelelőnek. Ezek között van energiatakarékos fénycső éppúgy, mint rádióvezérlésű gyermekjáték, szivargyújtóról működtethető FM-transzmitter, távirányító vagy telefon.