Az informatikai fejlesztésekre még elkölthető uniós pénzek mellett a digitális analfabetizmus felszámolása, valamint a közigazgatás további elektronizálása lesz a fő témája a jövő heti Infotér konferenciának. Lehet, hogy jövőre már csak elektronikusan küldhetjük be cégünk mérlegbeszámolóját.
November 8-9. között már harmadik alkalommal rendezi meg az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér), valamint az Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szakmai konferenciáját.
A rendezvény idei fókuszában az ágazat számára rendelkezésre álló uniós fejlesztési források felhasználása, a kormányzati infokommunikációs stratégia, különös tekintettel a közigazgatás elektronizálására, valamint a digitális irástudás elégtelen volta áll majd – jelentette be az eseményt beharangozó sajtótájékoztatóján
Soltész Attila, az Infotér elnöke. A konferencia kiemelt témái közé tartoznak majd az egészségügyet, a közlekedést, az energetikát, valamint a készenléti szerveket érintő IT-beruházások is.
Több millió digitális analfabéta ■ Soltész a digitális írástudás kapcsán kiemelte: Magyarország igencsak elmarad az uniós átlagtól a digitális eszközök használatában, pedig a kérdés nemcsak társadalmi probléma, hanem a gazdasági versenyképesség szempontjából is fontos. Az IDC egyik felmérésére hivatkozva megjegyezte, hogy a magyarországi munkavállalók közel felének már legalább közepes tudással kell(ene) rendelkeznie ezen a téren, hogy a munkáját megfelelően lássa el. Eközben a felnőtt lakosság mintegy 45 százaléka digitális írástudatlan, és többségüknek nincs is motivációja arra, hogy ezen változtatasson. Motiválásukra a tankönyvízű oktatások egyáltalán nem alkalmasak.
Minden második
felnőtt digitális írástudatlannak tekinthető Magyarországon.
Kiutat jelenthet ebből a helyzetből a civil szervezetek bevonása a digitális írástudatlanságot megszüntető programokba. Az Infotér ennek kapcsán azért lobbizik, hogy e szervezetek előtt is megnyílhassanak az uniós támogatási programok (TÁMOP). Szorgalmazzák, hogy az informatika tanítása ne essen áldozatul a közoktatás mostani átalakításának, és legalább a korábbi – heti több órás – szintre kerülhessen vissza. Az informatika korában szükség lenne a vakon gépelés kötelező tantárggyá tételére is.
Uniós pénzek e-közigazgatásra ■ A közigazgatás elektronizálásában várható további lépésekről
Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára beszélt. Kiemelte: bíznak abban, hogy az erre a területre rendelkezésre álló uniós forrásokat teljes egészében le tudják majd hívni. Megjegyezte a közigazgatás most már maga mondja meg, milyen informatikai fejlesztésre van szüksége, amelynek során az egyik fontos cél a párhuzamosságok elkerülése.
A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségeknek jövőre várhatóan már csak az elektronikus út lehet eleget tenni. Ide sorolta a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) megküldendő vállalati adatokat, valamint a céges mérlegbeszámolókat. Utóbbinál jelezte, hogy jelenleg mintegy 400 ezer vállalkozás teljesíti már elektronikusan ebbéli kötelezettségét.
Újabb állami szereplő várható ■ A kormány fontos feladatnak tartja az elektronikus aláírás terjedését, amiben az államnak is szerepet kell vállalnia. Ennek kapcsán elhangzott: fel fog állni egy állami hitelesítés szolgáltató, amely a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keretein belül működik majd. A helyettes államtitkár szerint az állami szereplő egyebek mellett olyan helyzetre is biztosítékot jelenthet, ha a magánhitelesítők csődbe mennének.
