Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) stratégiai főosztályának vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy "a beteg választása az elsődleges, a beteget fogja követni a pénz". Amikor az országos nyilvántartásban az látja majd az OEP, hogy például gerincműtétre az egyik intézményben 50 nap a várakozási idő, míg egy másik intézmény listáján sokkal több beteg mellett 250 nap a várakozási idő, akkor "ahhoz az intézményhez teszik a kapacitást, amelyhez a betegek ragaszkodnak".

A várakozás ára ■ Mint kifejtette: az OEP által kezelt új rendszerben meg tudják majd nézni azt is, hogy a várólistán tartózkodás 250 napja alatt mennyit kellett a terápiára költeni, a betegnek mennyi fájdalomcsillapítóra, gyógyszerre volt szüksége, milyen krónikus ellátásban részesült, mennyi táppénzes napot vett igénybe. Az ezekre fordított költségeket "összemérik" a műtéti, illetve az annak elvégzéséhez szükséges költségekkel. A főosztályvezető szerint ennek eredménye az lehet, hogy az OEP-nek jobban megéri, ha az intézménynek a műtétek elvégzésére adnak többletforrást.

Kiss Zsolt kiemelte: van, ahol több évet kell várakozni gerincműtétre, mert oda mennek a betegek, ezért az OEP "átcsoportosítja a kapacitásokat, hogy ezek az egyenlőtlenségek megszűnjenek". Mindeközben a várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, ugyanakkor szigorúbb lesz a rendszer - mondta a főosztályvezető. Mint kifejtette: több intézményben azt tapasztalták, hogy eddig is precízen vezették az intézményi várólistákat, több helyen volt viszont példa arra, hogy a várakozó betegek sorrendjét nem szakmai indokok alapján változtatták meg. Több intézményvezető éppen ezért örül az új, transzparens rendszernek, amely a lehetőségét is kizárja, hogy az orvosok nem tisztán szakmai indokok alapján, hanem esetleg más érdekek, például hálapénz fejében soroljanak valakit előrébb a listán.

Országos adatbázis születik ■ Az új nyilvántartási rendszerről az OEP székházában kedden is egyeztettek a várólista vezetéséért felelős munkatársaikkal. Kiss Zsolt kiemelte: a kórházi informatikai rendszerekben az adatok már megvannak. Ezen nem kell alakítani, csak fel kell tölteni az országos rendszerre. Az intézményi várólista-vezetés továbbra is az intézmények feladata, nekik kell tartaniuk a kapcsolatot a betegekkel.