Az elmúlt évtizedben tízmilliárd forint nagyságrendű összeget költöttek el a hazai önkormányzatok elektronikus szolgáltatások bevezetésére. A korábbi fejlesztések azonban sok esetben rövid távon gondolkodtak és egy-egy célra összpontosítottak, nem pedig stratégiai célok megvalósítására és a hosszú távú fenntarthatóságra. A párhuzamos, szigetszerű fejlesztések miatt már évekkel ezelőtt kiderült, hogy további forrásokra lesz szükség az e-közigazgatási szolgáltatások egységesítéséhez.

Az önkormányzati alkalmazásszolgáltató (angolul Application Service Provider - ASP) központok kiépítéséről még 2006 novemberében döntött az akkori kormány, amikor elfogadta az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programot. 2010 tavaszán jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy az ország mind a hét régiójában elindul az interneten keresztül intézhető önkormányzati szolgáltatások elindításához szükséges ASP-központok kiépítése. Ekkor a központok telepítésére és az önkormányzatok csatlakozására régiónként 1,5 milliárd, többségében uniós támogatás állt rendelkezésre és a tervek szerint 2011 végére fejeződhetett volna be a fejlesztés.

Új szelek ■ Az első tervek ugyan nem valósultak meg, mivel 2010 második felében a közigazgatási rendszer átalakítása és az önkormányzati törvény előkészítése következtében egy időre lekerült a napirendről az önkormányzati ASP- központok kérdése. Ezt követően a kormány 2011 nyarán határozatban fogadta el az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évi akciótervét, amelyben az új ASP-központi konstrukció kiemelt projektként jelent meg.

Az ASP-központ megtervezésére, felépítésére és beindítására eredetileg 2,35 milliárd forint európai uniós forrást különítettek el, ugyanakkor az NFÜ honlapján augusztus 6-án közzétett részletes felhívásban már 2,6 milliárd forintra emelték az összeget. Azon önkormányzatok, amelyek csatlakozni kívánnak a központhoz, a Regionális Operatív Programból finanszírozott támogatási forrásra pályázhatnak. Az így elnyert pénzből többek között illeszthetik meglévő rendszereiket, adatbázisaikat az ASP-központhoz, megoldhatják az oktatást és az új szolgáltatások bevezetését.

Az új koncepció az egyközpontos konstrukciót támogatja a korábbi regionális központú modellel szemben. Amíg az előző terv elsősorban a hatósági rendszerek egységesítését tűzte ki, addig az új elképzelés sokkal inkább a gazdálkodási és adózási rendszerek integrált szolgáltatását célozza meg. A fókuszváltás nem véletlen, hiszen az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a jelenlegi keretek között a kormányzatok nem voltak képesek kontrollálni az önkormányzatok gazdálkodását, holott e folyamatok központi felügyeletével óriási összegeket lehetne megtakarítani; emellett ezeket a folyamatokat kevésbé érinti a közigazgatás átszervezése is.

Ősztől indul a projekt ■ A Magyar Államkincstár, a Kincstári Informatikai Nonprofit (Kincsinfo) Kft., a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Kincstári Informatikai Nonprofit Kft., valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) alkotta konzorcium a nyár folyamán nyújtotta be pályázati anyagát a VÁTI Nonprofit Kft.-nek, így augusztus végéig döntés születhet a támogatási szerződés megkötéséről és ősszel elindulhat a projekt - tudtuk meg Polgár Páltól, a koncepciót kidolgozó és a projekt irányítását végző Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektigazgatójától.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által kidolgozott koncepció szerint "a fejlesztés célja a piaci e-közigazgatási megoldásokra és tapasztalatokra építve egy olyan szolgáltató központ létrehozása a közép-magyarországi régióban, amely az önkormányzatok (gazdálkodási, ingatlan-vagyonkataszter modul esetében az önkormányzatok és önkormányzatok intézményei) számára lehetővé teszi a hatékony forrásfelhasználás mellett a belső működés támogatását és egyes e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását korszerű informatikai megoldások segítségével, valamint lehetőséget nyújt az állampolgárok és a vállalkozások igényeihez igazodó, egységes önkormányzati e-ügyintézési szolgáltatások igénybevételére."

Az NFÜ oldalán elérhető pályázati kiírás szerint az ASP szolgáltatásokat nyújt majd a megyei és települési önkormányzatok részére pénzügyi, gazdasági működésük területén, valamint lehetőséget teremt a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálását támogató alkalmazások igénybevételére.

Polgár Pál hangsúlyozta: újdonságot jelent, hogy a szakrendszerek kialakítása mellett a projekt része az igazgatásszervezés is. 2013-tól lép életbe az új önkormányzati törvény, amely újból felosztja a feladatokat az állam és az önkormányzatok között. Az igazgatásszervezési feladatok között szerepel az azonosítás, a jogosultságkezelés, a közhitelesség, valamint az elektronikus a közigazgatási törvény végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus szolgáltatások, illetve az egyes rendszerek közötti integráció megteremtése. Az önkormányzatoknál maradó feladatok ellátásához korszerű informatikai feltételeket akarnak teremteni az ASP-központ létrehozásával, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KIFÜ reményei szerint az integrált szakrendszereket cloud szolgáltatásként, de ingyenesen vehetik majd igénybe az önkormányzatok.

A projektnek egy másik, indirekt célja is lesz: ugyan az ASP-központhoz teljesen önkéntes lesz a csatlakozás, de minden önkormányzatnak kötelező lesz adatot szolgáltatnia a gazdálkodásáról. Az egységes specifikáció, valamint az adatszolgáltatás révén a jövőben átláthatóbb lesz az önkormányzatok működése, és a kapott adatok segítségével folyamatosan elemezhető lesz az önkormányzatok tevékenysége. 

Az ASP-modell csak akkor lehet hatékony, ha a helyi igények helyett a standard szolgáltatásokra fókuszál, ezért jellemzően csak a kis és közepes méretű, egységesíthető feladatokat végző önkormányzatok esetében merülhet fel a központi szolgáltatások igénybe vétele. A nagyobb városok körül már kialakultak piaci ASP-szolgáltatók a korábbi GVOP-s pályázatok alapjain, ezek szerepe tehát a jövőben is megmarad, sőt, a KIFÜ reményei szerint a jövőben kiírandó közbeszerzési eljárásokban ezek a vállalkozások is szerephez juthatnak a NISZ által működtetett központi ASP szolgáltatások kialakításában.

Nem lehetetlen ■ A projekt a tervek szerint 2014. december 31-én zárul, azaz 2015 elejétől használhatják a szolgáltatásokat a közép-magyarországi önkormányzatok. Ezt követően a tapasztalatok alapján kerülhet sor a rendszer országos kiterjesztésére. Polgár Pál szerint ugyan megvizsgálták a külföldi példákat is, ennél azonban sokkal fontosabb szempont volt, hogy a hosszú éveken zajló tervezés után végre elkezdődjön a szabványosítás, a jogszabályi harmonizáció, majd a később országosan működő szolgáltatás kiépítése. Így hamarosan elindulhat az egyik legkomplexebb, legtöbb érintettet felvonultató közigazgatási informatikai projekt, amelyben szállítóként is várhatóan több cég vállalhat majd szerepet.