Konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy megjelenik-e a TCO gondolkodás az uniós pályázatokban. Az EU-s pályázatok szakértőjétől azt kívántuk megtudni, hogy vannak-e EU-előírások, illetve belső NFÜ-elvárások a pályázatok egyes szakaszában (előtte vagy utána) a TCO-számítások elvégzésére vonatkozóan. Ha igen, akkor milyen költségsorok tartoznak ide, és milyen módon történik később az ellenőrzés a tervezett költségek betartását illetően?

Kobolák Gábor, az uniós pályázatokkal napi szinten foglalkozó, és több pályázat megvalósításában is aktívan közreműködő vezető tanácsadó a fenti kérdéseinkre az alábbiakban fogalmazta meg válaszát.

Egyértelmű, hogy a közigazgatás önmagában nem kezelhető kizárólag üzleti szempontú megközelítések alapján. Azonban a befektetések, projektek gazdasági előnyeinek felméréséhez, az uniós adóforintok megfelelően történő hasznosításához elengedhetetlen a felmerülő költségek és a várható haszon becslése.

Egy olyan komplex rendszernél is, mint az uniós támogatásokat közvetítő hazai intézményrendszer, vizsgálnunk kell a társadalmi szinten mért hasznosságot és az ehhez kapcsolódó optimális költséghatékonyságot. Problémafelvetésünk elemzésekor azt próbáltuk áttekinteni, hogy milyen európai uniós előírások, illetve hazai intézményrendszeri elvárások jelennek meg a forrásközvetítés rendszerében a projektek teljes bekerülési költségének számítására vonatkozóan és hogyan kerül ellenőrzésre a tervezett költségek betartása.

Keressük, de nem találjuk ■ Általánosságban, minden projektre, beruházásra vonatkozóan a TCO-szemlélet meghonosodását sajnos nem találhatjuk meg a hazai forrásközvetítő rendszerben, azonban vannak üdítő kivételek:

■ Az Államreform Operatív Program (ÁROP), valamint az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) projektjeinek pályázói és értékelői számára a Közigazgatási Reform Program Irányító Hatósága készített egy útmutatót a projektek jövedelemtermelő jellegének megállapításához. A 1083/2006/EK rendelet automatikusan jövedelemtermelőnek tekint minden olyan műveletet, amelynél az érintett szolgáltatás nyújtásáért a felhasználónak fizetnie kell.

A jövedelemtermelő projektek esetében a részükre nyújtható támogatás az úgynevezett jelenértéken számított nettó bevétel (az érintett referencia időszakban felmerülő diszkontált bevételek és diszkontált beruházási költséggel növelt kiadások különbözete) nagyságának a függvénye. Jövedelemtermelő projektek esetében a projekt gazdának pénzügyi elemzést kell készítenie, hiszen annak célja a támogatási összeg kiszámítása.

A pénzügyi elemzésben foglaltak (beruházási költség megállapítása, működési költségek meghatározása, maradványérték kiszámítása, várható bevételek megállapítása, a projekt pénzügyi nettó jelenértékének meghatározása) teljesülését az ellenőrzésre jogosult szervek mind a projekt megvalósításának, mind pedig az után követés időszaka alatt ellenőrizhetik.

■ Szintén a 1083/2006/EK rendelet követeli meg, hogy nagyobb projektek (környezetvédelmi témájú projektek esetében 25 millió euró, egyéb területek esetében 50 millió euró összköltséget meghaladó) esetében költség-haszon elemzés készüljön. A költség-haszon elemzés benyújtása megkövetelésének célja kettős.

Először is ki kell mutatni, hogy a projekt gazdasági szempontból kívánatos, valamint hogy hozzájárul az EU regionális politikájának céljaihoz. Másodsorban pedig bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy az alapokból történő hozzájárulás szükséges a projekt pénzügyi életképességéhez. A támogatás megfelelő szintjét ezen az alapon kell meghatározni. A TCO szintű költségelemzés és erre alapuló költségtervezés kötelező elemként még nem jelenik meg az NFÜ elvárásai között.

TCO helyett CBA ■ Rövid összegzésként tehát az állapítható meg, hogy jelenleg a klasszikus TCO-szemlélet még nem honosodott meg teljes körűen az uniós forrásközvetítés rendszerében, azonban a hagyományos CBA-elemzés évek óta beépült. Igaz, csak bizonyos értékhatár felett megvalósuló projektek esetében. Ezen a területen az ideális fejlődési irány a költséghatékonysági elemzések (ezen belül a költségek TCO szintű meghatározása) a tervezésbe történő emelt szintű beépítése lehet a következő uniós tervezési időszak (2014-2020) programozásakor, amikor is felülvizsgálatra kerülnek a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak fejlesztési programjai, áttekintésre kerülnek az egyes célkitűzések megvalósulásai.

A KIM-ben éppen most folyik a jogalkotási törvény felhatalmazása alapján annak a miniszteri rendelet megalkotása, amely rendezi a központi kormányzat által előkészített jogszabályok előzetes és utólagos hatásvizsgálatának folyamatait. Mivel a tervezetben markánsan megjelenik a hatásvizsgálati lapokon a költségszámítás, az ott már „kitalált” módszereket hasznosítani lehet majd az érintett későbbi uniós pályázatokra vonatkozó elvárások megfogalmazásakor is.