A szervezeteknél az elmúlt években egész sor olyan eszköz bukkant fel, amely korábban nem volt általános alkalmazásban, ráadásul ezeket gyakran maguk a felhasználók hozzák otthonról. A BYOD (bring your own device) trend nyomán mindenhol megjelentek az okostelefonok és a táblagépek, amelyeket jellemzően a vezetők vagy a sokat utazó munkatársak kezdtek használni, és az eltérő felhasználási területek (kommunikáció, adatrögzítés, tartalomfogyasztás stb.), illetve a különböző árfekvésű modellek jelentős differenciálódást indítottak el az operációs rendszerek között is.

Az új készülékekkel értelemszerűen új problémák is megjelentek, amelyeknek megoldása továbbra is a vállalati IT-ra hárul, bár az sem egyértelmű, hogy ki hozza meg a szükséges döntéseket az eszközök kiválasztását, szerepét vagy menedzsmentjét illetően. A több száz vagy több ezer számítógép, megfejelve az eltérő képzettségű felhasználókkal és az egyre komolyabb fenyegetésekkel, amúgy is nagy terhet jelent az IT részlegnek, nem beszélve az üzemeltetéssel járó költségekről. Nem csoda, hogy a rendszerfüggetlen hardveres fejlesztések kézenfekvő megoldásnak tűnnek a legfontosabb szempontok, mondjuk a biztonság vagy a virtualizáció tekintetében.





Az Intel a maga eszközeivel ad választ a szóban forgó kérdésekre: ilyen az Ultrabook-kategória, illetve a vonatkozó specifikációk meghatározása és az első, Ultrabookokba tervezett chipkészlet tavalyi megjelentetése. Utóbbira a gyakorlatban már olyan eszközök épülnek, amelyek tabletként és notebookként is viselkedhetnek, igazodva a változó felhasználási igényekhez. Az alaplapi virtualizációs és menedzsmenttechnológiákat magában foglaló vPro kliensplatform ugyancsak az Intel koncepciójának fontos része, és célzottan a nagyvállalati szükségleteket hivatott kielégíteni.

Felügyelet és biztonság ■ A vPro hardveres rendszerkezelési szolgáltatásai az operációs rendszerek típusától vagy működésétől és a gépek bekapcsolt állapotától függetlenül is lehetővé teszik a számítógép távfelügyeletét. A ki- és bekapcsolás vagy a távoli eszközökről való rendszerindítás mellett hozzáférést biztosíthat a BIOS-beállításokhoz, követhetővé teszi a rendszerindítási folyamatot, önvédelmi képességeire pedig jellemző, hogy túlzott levélküldési sebesség esetén például leállíthatja vagy lecsatlakoztathatja a hálózatról a gépet, feltételezve, hogy ilyen tempóban csak vírusok tudnak levelezni. Mindez azt jelenti, hogy egészen addig szükségtelen fizikailag is kézbe venni a gépeket, amíg a felmerülő problémák szoftveres természetűek.





Az eszközök megfelelő felkészítéséhez természetesen szükség van valamilyen felügyeleti rendszerre, ami azonban nem jelenthet komoly akadályt, mivel ezen a téren igen széles választék áll az ügyfelek rendelkezésére. Az Intel a vPro és az Ultrabook gépek biztonságáról is gondoskodik: érdemes kihasználni a hardveralapú lopás elleni védelmet vagy elvégezni a merevlemez titkosítását, de a szolgáltatáscsomag más készségeket is felvonultat a privilégiumszint-emeléses támadások elleni védelemtől kezdve a titkosított adatkommunikáción át egészen a lapka szintjén működő kétlépcsős azonosításig.

Tálcán kínálják a megoldásokat ■ Mivel az Intelről van szó, elsősorban hardveres fejlesztésekről beszélünk, de a cég komoly lépéseket tesz abba az irányba, hogy a hardveres és szoftveres technológiák valóban együttműködjenek – ilyen kezdeményezés volt mondjuk a McAfee biztonsági szoftvergyártó 2010-es, 7,7 milliárd dolláros felvásárlása és a biztonsági cég időközben kifejlesztett, az operációs rendszer szintje alatt működő technológiái. Ezzel párhuzamosan az Intelnél is egyre hangsúlyosabb szerep jut azoknak a szakembereknek, akik a felhasználói kutatásokban vesznek részt, és kijelölik azokat az irányokat, amelyek a következő szintre emelik mondjuk a hang- vagy gesztusfelismerést elősegítő fejlesztéseket.





Az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója, Gacsal József szerint mindezek ellenére folyamatos felvilágosító munkára van szükség: az innováció csak az érem egyik oldala, de a vPro brand például már 2006-ban megjelent a piacon, mégis sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy mit jelöl a vPro embléma az évek óta használt noteszgépeken. Ez nem elsősorban az Intel, hanem az IT részlegek problémája, ahol olyan feladatokkal küszködnek, amelyeket számítógépeik régóta képesek lennének alapértelmezett módon is megoldani.

Mobil offenzíva ■ Az Intel mobil stratégiáját sok kritika érte abból a szempontból, hogy az okostelefonok és tabletek (kissé pontatlan meghatározással az ultramobil eszközök) rohamosan fejlődő piacán a vállalat a mai napig is csak alig mérhető jelenléttel rendelkezik. Az első Atom processzorok 2008-as bemutatkozása óta változatlan mikroarchitektúra valóban lehetőséget adott az ARM-licenceket alkalmazó konkurenciának, hogy a teljesítmény és a fogyasztás arányát tekintve igen versenyképes termékekkel árasszák el a piacot. Az Intel új rendszerlapkái azonban a közelmúltban megjelent tesztek szerint már kiélezett versenyre kényszerítik az idén megjelenő, ARM Cortex A15-ös magokra épülő megoldásokat.


Valószínű, hogy az Atom rendszerlapkák útitervének felgyorsítása végleg lecsendesíti a vállalat lomhaságát hangokat, az első Silvermont chipek pedig az új tervek szerint, immár 22 nanométeres gyártástechnológiával kerülnek forgalomba még az idén. Másrészt amellett, hogy az x86-os processzorok magas fogyasztásának mítosza megdőlni látszik, az Intel felülről is támadást intéz a jelenlegi piaci status quo ellen: a cég fejlesztői ökölszabályként alkalmazzák az egy százalékkal magasabb energiafelvétel – két százalékkal magasabb teljesítmény elvét, így a felső kategóriás Core CPU-k is egy-két generáción belül megjelenhetnek a könnyű és karcsú táblagépekben vagy az átalakítható PC-kben.