A szoftverfejlesztés hagyományos módszertanai felett eljárt az idő, a jövő és a jelen az agilis fejlesztésé - állítja tapasztalataira hivatkozva Sándor László, a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazás és üzleti integráció (System Integration) divízió egészségügyi ágazatnak vezetője.

 Milyen problémával keresték meg a Sprint Consultingot?

- Korábban a vízesés modell szerint dolgoztak a fejlesztőink, ami miatt bizonyos fejlesztések átfutási ideje illetve a megfelelő megoldáshoz vezető iterációk számossága az elvártnál több volt. Mindenképp változtatnunk kellett a módszertanunkon. Az ügyfeleink által felhasznált uniós források korlátozott volta miatt a maximumot kellett kihozni a rendelkezésre álló keretből, véges volt a projektekre szánt idejük.

 Milyen hátrányai voltak a hagyományos módszertannak?

- Nehezen tudtuk kezelni, ha egy adott időszakra több feladat gyűlt össze (betorlódtak, például a rendszerben egy jogszabályi követelmény átvezetése korábbi vállalásaink átütemezését eredményezte). A késések elkerülése érdekében a fejlesztőknek túlórázniuk kellett, erőforrások átcsoportosítására volt szükség, és mindez nagyon komoly frusztrációt okozott a kollégáinknak. Ezen túl megjelent az ügyfeleink részéről az az igény, hogy menet közben is szeretnék látni, mit és hogyan csinálunk, hogy az adott időn belül mire számíthatnak.

 Hogyan lettek úrrá a problémákon?

- Amikor úgy éreztük, hogy nincs más megoldás, egy új fejlesztési vezetőt hívtunk a céghez. Ő ajánlotta, hogy térjünk át az agilis módszertanra. Utánaolvastam a dolognak, felkerestem a szakmai műhelyeket, ahol találkoztam a Sprint Consultinggal, akikkel hosszas tárgyalások után kezdtük meg együttműködésünket. Ez több, mint egy éve történt, és fél évig tartó intenzív munkával átálltunk az agilis módszertanra.



 Hogyan történt a váltás?

- Először is a munkatársaimban kellett tudatosítani, hogy mi az, amivel elégedetlenek vagyunk, min kell változtatni. Megismerkedtünk a módszertannal, hogy ez miben, hogyan fog nekünk segíteni. Mindenki részt vett oktatáson, majd egy komoly előkészítő folyamat után elindítottuk a teameket. Úgy döntöttünk, hogy egyszerre indítunk el minden csoportot, mert gyakorlatilag egy fő terméket fejlesztünk, ezért összefügg a munkájuk. Ez elég intenzíven történt. Nálunk a fejlesztők fizikailag nem egy helyen vannak - két telephely, két helyen az országban, és még Felvidékről is vannak kollégák -, ezért nagyon fontos, hogy közöttük a kommunikáció intenzív legyen.

 Mennyire változott meg a munka az átállás után?

- Korábban is voltak rendszereink, amelyekben követtük a teamek munkáját, de mint mondtam, ez nagyon nehézkes volt, a vezetés hihetetlenül sok energiáját kötötte le az, hogy nap mint nap minden egyes dolgozóval egyeztetni kellett a munkáját. Az új agilis módszertan biztosította, hogy a csapatok önállóan működjenek, gyakorlatilag egymást támogatják, egyeztetik, hogy kinek mit kell csinálnia, mi a feladata. Az új rendszer felelősséggel ruházta fel a csapatokat, a csapatok pedig saját maguk is látják a teljesítményüket, és össze tudják hasonlítani saját korábbi eredményeikkel vagy akár más csapatokéval. A management válláról hihetetlen teher került le, amely most már tényleg az üzleti feladataikra tud összpontosítani. Úgy érzem, a vezetői hatékonyságomon is sokat javított a bevezetés. Ezen túlmenően van olyan visszajelzés az ügyfeleinktől, hogy számukra sokkal kiszámíthatóbb lett az, hogy mit, mikorra teljesítünk.

 A kódminőségre milyen hatással volt az új módszertan?

- Az átállás elején kaptunk ezzel kapcsolatban is egy nagyon erős löketet, ekkor mindenki nagyon elkötelezett volt a magas kódminőség mellett. Rengeteg erőforrásunk ment rá a tesztelésre, ám az agilis módszertan kihozta, hogy hol van szűk keresztmetszetünk, az egyik ilyen pont a tesztelés volt. A tesztelést sokszor alulértékelik, pedig valójában olyan összefüggésekre, integrációs pontokra hívhatja fel a figyelmet, amiket egy fejlesztő kevésbé lát. Mindenesetre nagyon jó volt, hogy rájöttünk, melyek azok a területek, ahol javítanunk kell.

Ön szerint mi a sikeres bevezetés titka?

- Nagy titok nincs. Úgy érezzük, hogy a Sprint Consulting és dr. Bodó Árpád Zsolt felkészültségén kívül az kellett a sikerhez, hogy cégünk vezetése egy emberként állt ki és tett meg mindent azért, hogy a változás sikeres legyen. Ezt egyébként ki is kötötte a Sprint Consulting, ha ezt nem vállaltuk volna, akkor kereshettünk volna más partnert. És persze sok türelem kell, amíg kezdenek látszani az eredmények. Arra is felkészítettek minket ugyanis a Sprint szakemberei, hogy először nem az eredmények fognak jönni, hanem egy hullámvölggyel kezdünk, és amíg ebből ki nem mászunk, addig a managementnek ki kell tartania. Valamint a kezdetektől mértük a fejlesztőcsapatok teljesítményét, és addig dolgoztak a Sprint munkatársai, amíg valóban el nem értük a tervezett harmincszázalékos teljesítménynövekedést.

A T-Systems Magyarország Zrt. a magyar piac vezető ICT-szolgáltatója, a Magyar Telekom 100%-os tulajdonú leányvállalata. A T-Systems infokommunikációs technológiai portfóliójával a kormányzati, intézményi és nagyvállalati ügyfelek hatékony működését támogatja. A koncepcióalkotáson át a megvalósításig egy kézből biztosítja telekommunikációs és informatikai szolgáltatásait.

A T-Systems Magyarország közel 2000 munkatársával, cégkompetenciái összehangolásával és rugalmas megoldásaival szakértő partnerséget és biztonságos infokommunikációs hátországot kínál ügyfelei, munkavállalói és partnerei részére – meghatározóan alakítva a magyarországi vállalkozások, ezáltal a magyar gazdaság jövőjét is. Az ISH Informatika Kft. 2012 október elsején cégegyesítés folyamán vált a T-Systems Magyarország keretei közé. Közel 120 munkatárs foglalkozik az egészségügy területén tevékenykedő ügyfelekkel, ötven százalékuk az ügyfélszolgálaton, azaz a meglévő termékek támogatását látja el a helyszínen vagy a központból. Körülbelül 40-50 munkatárs vesz részt a szoftverfejlesztésben, akár kódolóként, tesztelőként, vezetőként vagy tanácsadóként.

A testkamerák felvételei alapján készítene rendőrségi jelentéseket az MI

Pontosabban a Draft One nevű MI-alkalmazás fejlesztője, aki szerint jó ötlet rábízni az ilyesmit a totál megbízhatatlan mesterséges intelligenciára.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

A válasz egyszerű: arról függ, hogy hol, hogyan és milyen szabályozásoknak és üzleti elvárásoknak megfelelően tároljuk az információt. A lényeg azonban a részletekben rejlik.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.