Folyton csak azt halljuk, hogy a gazdasági helyzet miatt csökken a hazai kutatások költségvetése - ám ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne őket eredményesebbé tenni egy megfelelő elemző rendszerrel. A hazai egyetemeken már végéhez közeledik a tesztelési időszak.

Több egyetem is tervezi a régióban, hogy használatba veszi az Elsevier Spotlight nevű high-tech stratégiai elemzőeszközt, amely többek között arra is hasznos, hogy a kutatási potenciál keresői megtalálják az együttműködő egyetemi partnereket. A temesvári egyetem már használja is élesben, míg a zágrábiak az utolsó tesztelési fázisnál tartanak.

Magyarországon négy egyetem - a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - vállalkozott az elemzőrendszer kipróbálására, és a tesztidőszak már a végéhez közeledik. Úgy tűnik, hogy az intézményeknek már eddig is hatalmas segítséget nyújtott a rendszer. Jellemző, hogy a folyamatot a kutatóegyetemi státusz kapcsán benyújtott pályázatok adminisztrációja lassította igazán.

Kutatások kutatása | Mire jó az alkalmazás? Elsősorban a közelmúltbeli kutatások értékének mérését teszi lehetővé, segít a kutatási trendelemzésben (tehát figyeli, hogy az adott tematika publikációi növekvő vagy csökkenő mennyiségű hivatkozást kapnak-e, illetve hogyan változik az adott területre kiírt kutatási pénzek összege). Hasznos a lehetséges partnerek vagy versenytársak azonosításában, valamint megmutatja a legígéretesebb kutatási irányokat is.

A Spotlight tudástérképéből kiderül, hogy az adott kutatási területen kik a főbb szereplők, mennyiben húzóágazat a választott terület, hogyan változott ez az elmúlt néhány évben, valamint hogy kik az adott kutatások legfontosabb kutatói. Az eszköz alkalmas a kutatók munkájának hiteles mérésére, visszacsatolására és nemzetközi összehasonlítására. Így az alkalmazás az egyetem befektetési stratégiájának, kutatás-kontrollingjának, humánerőforrás-fejlesztésének és nemzetközi kooperációjának egyaránt fontos adatokkal szolgálhat.

Mikulás Gábor, a GM Consulting információs és PR-tanácsadója a megoldás funkcionalitásáról bővebb információkkal is szolgált. Mint elmondta, a rendszer immár azt is lehetővé teszi, hogy az egyetemek kutatási potenciáljait országos szinten összegezze. A döntéshozóknak így lehetősége lesz arra, hogy az adott kutatások jelen potenciálja és versenyképessége alapján fontossági sorrendet állítsanak fel.

Ausztria például a Spotlight által nyilvántartott 80 ezer kutatási területből 20-at határozott meg, melyben esélyt látnak arra, hogy az ország világviszonylatban is a legkiválóbb legyen. A kutatási kínálattal csak olyan országok versenyezhetnek szinte minden területen, mint az USA, Kína, esetleg Nagy-Britannia.

Mecénásfigyelő | Természetesen a vállalati szféra, a marketing és pr-szempont sem hanyagolható el: a kutatási kapacitást kereső vállalatok, partnerkereső egyetemek az alkalmazás segítségével azonosíthatják, kihez érdemes fordulniuk. Az egyetemeknek nem árt tehát tisztában lenniük azzal, hogy a lehetséges megrendelők mit láthatnak egyes projektjeikről.

Az Elsevier ráadásul 2010 első negyedévében az egyes országok kutatási kapacitásait összegző rendszerét is bemutatja, így a nemzetközi befektetők számára iránytűként is használható lesz a rendszer.

Mikulás Gábor szerint a hazai egyetemeken a tesztelés lassan végéhez közeledik. A folyamatot a kutatóegyetemi státusz kapcsán benyújtott pályázatok adminisztrációja jelentősen lassította. Jó hír viszont, hogy a finanszírozó szervezetek által is egyre inkább igényelt külső minősítőrendszer adatainak alkalmazását minden országban most tanulják az egyetemek, tehát Magyarország sincsen lemaradva az alkalmazásban.
 

Öt Szem: beláthatatlan a hatása az MI-nek a kiberbiztonságra

Ritka, hogy az ausztrál, brit, kanadai, új-zélandi és amerikai hírszerző ügynökségek vezetőit tömörítő szervezet közös nyilatkozatot adjon ki. Az MI-nek ezt is sikerült elérnie.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.