Az elemzők közül sokan a vállalati informatika egyik megújítójaként várták az Azure bevezetését, hiszen a platform használatával egy új korszak kezdődhet abban a tekintetben, hogy véget érhet a céges szerverszobákba zsúfolt gépek, helyi szerveroldali alkalmazások, a gazdaságtalan hardver- és szoftverkörnyezet ideje.

A Windows Azure a felhő alapú számítástechnikán alapul: egy olyan platformról van szó, amelyen a céges alkalmazásokat a felhőből futtathatjuk, tehát interneten keresztül érhetjük el ezeket számítógépünkről vagy mobil eszközeinkről. Mindez jóval kevesebb fizikai erőforrást igényel, az erős szerverek és munkaállomások helyett csupán átlagos kliensekre és stabil webkapcsolatra van szükség, így a rendszer költséghatékonyabb és rugalmasabb lehet az eddig megszokott módszereknél.

Nem fog fájni  |  Persze léteztek már felhőalapú megoldások az Azure előtt is, de az olyan rendszerekkel ellentétben, mint például az Amazon EC2, az Azure egy teljeskörű szolgáltatás, amellyel kiválthatjuk az eddig lokálisan telepített Windows Server, SharePoint Server vagy SQL Server funkcióit, és fejleszthetők rá további szoftverek is, így az egészet úgy kell elképzelni, mintha a szerverszobánk az internetre költözne. Ráadásul a skálázhatóság szempontjából a vállalatok jóval előrébb járhatnak az Azure használatával, hiszen az előfizetésük segítségével bármikor pontosan beállíthatják, milyen számítási és sávszélességi igényeik vannak.

Az alkalmazásfejlesztés ráadásul igen egyszerű, hiszen a .NET és a Microsoft fejlesztőeszközei mellett PHP és Java alapú szolgáltatásokat is könnyen be lehet építeni Azure környezetbe, csupán a PHP-t futtató Azure Tools for Eclipse vagy az Azure SDK for Java kiegészítőkre lesz szükség. A lokális megoldásoknál megszokott adatbázis-szervert a felhőben az SQL Azure képviseli, mely gyakorlatilag minden olyan eljárást és eszközt támogat, mint "felhőtlen" társa, ezért is könnyű más platformon futó, más programnyelveken megírt alkalmazásokat integrálni.

Hazai kilövés áprilisban  |  A Microsoft hivatalos MSDN blogjában közölték először az Azure kereskedelmi forgalomba kerülését, így a több hónapos zárt tesztidőszakot és a január eleje óta tartó nyilvános próbahónapot követően elstartolt a fizetős változat. Jelenleg Európa 15 országán kívül az Egyesült Államokban, Szingapúrban, Indiában, Kanadában, Új-Zélandon és Japánban elérhető az Azure. A hazai startot több forrás is pontosan április 1-jére datálja, ám a Microsoft hivatalosan csak annyit közölt, hogy valamikor április folyamán aktuális a következő bővítés, ahol Magyarország mellett húsz további ország (köztük Csehország, Szlovákia, Románia) is belép az "Azure-körbe".

Maga a felhő, tehát a felhasználható hatalmas virtuális kiszolgáló és tárterület egyelőre két amerikai, egy európai és egy ázsiai adatközponton osztozik: ezek San Antonióban és Chicagóban, Dublinban és Szingapúrban találhatók. Idén még két adatközpont épül Amszterdamban és Hongkongban, ezzel a Microsoft biztosítva látja a remélt "Azure-bummot", amikor a vállalatok egymás után váltanak megszokott belső hálózati megoldásaikról az Azure platformra. Már a jelenlegi környezettel is garantálják a 99,9 százalékos rendelkezésre állást az adattárolás tekintetében - ez az alkalmazások elérhetőségére nézve 99,95 százalékos rendelkezésre állást jelent.