Az Egyesült Államokban már tesztelik azt az eljárást, amely alapját az inhaláló berendezésekbe telepített GPS-eszközök adatai adják. Az elképzelés szerint az információkat elemző orvosok hatékonyabb kezelési megoldást tudnak majd kidolgozni egy-egy betegnek. A módszer általában is segíthet a világ egyik legelterjedtebb betegségének visszaszorításában.
Hogy a geolokáció nem csupán étteremkeresésről és helyi akciós ajánlatok levadászásáról szól, azt ékesen bizonyítja az az orvosi kísérlet, melyről a The Economist nyomtatott kiadása számolt be.

A cikk tanúsága szerint a Földön körülbelül 300 millió ember, azaz a populáció öt százaléka küzd az asztma gyengébb vagy súlyosabb megnyilvánulásával. Az Egyesült Államokban folyó kísérlet a betegek inhaláló berendezését használja fel releváns információk begyűjtésére.

Tudom, hol lettél rosszul múlt héten A készülékekbe telepített GPS segítségével minden olyan alkalmat rögzítenek, amikor a tulajdonosa használta az eszközt, azaz jelentkeztek az asztma tünetei. Ezek alapján az orvosok az egyes páciensek szintjén is jobb kezelést tudnak ajánlani, mivel pontosabb képet kapnak a beteg állapotáról és a rohamokat kiváltó környezetről.

Például alapvető problémát okoz, hogy a betegek nem tudnak pontosan beszámolni arról, hogy milyen gyakran kellett használniuk az inhalálót. A kapott adatokból nemcsak ezt, de a helyszíneket is teljesen tisztán láthatja a szakember. Nyilvánvalóan a projekt kiterjesztésénél komoly gondot jelent majd az, hogy a páciensek személyes adatait miként lehet erre a célra "elkérni".

Francia-magyar robot vigyázna az idősekre
iPhone-on is elérhető a magyar fejlesztésű egészségügyi kereső

Ugyanakkor az asztma általános visszaszorításában is sokat segíthet ez a szisztéma, amennyiben az egyes készülékek adatait összesített adatbázissá rendezik. Az ezekből kirajzolódó minták támpontokkal szolgálhatnak a megelőzést célzó országos kezdeményezéseknél.

Megépült az uniós MS365/Google Docs Editors-alternatíva

A nyílt forráskódú Euro-Office-szal támadnák az uniós kollaborációs szolgáltatók a Microsoft és a Google európai pozícióit.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.