A teljes adatközpont monitorozására és kezelésére szolgáló InfraStruXure Central mellé új megoldást jelentetett meg az APC: az InfraStruXure Operations egyfajta élő adatközpont-modellező "homokozó", ahol virtuálisan építgethetünk szervereket, vagy szimulálhatunk katasztrófahelyzeteket, így előre elkerülve az élőben bekövetkező hibákat.
Az APC már régóta nem csupán "a szünetmentesgyártó", megoldásaik között évek óta ott vannak a komlex rendszerfelügyeleti megoldások is. A 2008 óta jelen lévő InfraStruXure Central mellé mostanában zárkóznak fel egyéb gyártók adatközpont-figyelő és -vezérlő megoldásai, mivel a válság hatásaként egyértelművé válik, hogy az informatikai döntéshozóknak már költségcsökkentési,m energiatakarékossági szempontokat is egyre komolyabban figyelembe kell venniük.
LEGO-adatközpont | A most bejelentett InfraStruXure Operations egyfajta előrelépés annak fényében, hogy a versenytársak elkezdték promotálni saját központi menedzsment eszközeiket: az APC már meglévő megoldásához ajánlja ezt az új modult, amely segíthet az adatközpont megtervezésétől a fejlesztéseken át egészen a hibák és veszélyek elhárításáig úgy, hogy ehhez nincs szükség a "vasak" fizikai vegzálására. Az ISX Operations ugyanis egy könnyen kezelhető formában lemodellezi meglévő adatközpontunkat, és az így előállított virtuális környezetben már szabadon garázdálkodhatunk.
Az ISX Centralhoz kapcsolódó modulban a központi rendszer információinak segítségével tehát felépíthetjük saját adatközpontunk (vagy adatközpontjaink) virtuális másolatát. Hogy miért is jó ez? Nézzük csak a legalapvetőbb példát: eddig, ha valamilyen áramellátási hiba történt a rendszerben, ezt kizárólag utólag tudtuk meg, ekkor kezdhettünk hozzá a gyors hibaelhárításhoz (jó esetben volt szünetmentes megoldásunk, ám a probléma megoldására fordítható idő ekkor is igen limitált). Az új modulban a monitoron felépített modellben pár egérkattintással előre szimulálhatunk egy efféle hibát, és máris megnézhetjük, pontosan milyen eszközök kerülhetnek kritikus helyzetbe, mely szervereken kell változtatni - vagy esetleg hová iktassunk be redundáns eszközöket ahhoz, hogy az élesben előforduló hiba esetén se álljon le a rendszer.
A modell elemzését segítő modulok, és a "távirányító"
Természetesen nem csak a hibák előrejelzésére jó az új megoldás: többek között egy teljes készletgazdálkodási rendszerként is használhatjuk. Előre beállíthatjuk akár rack-szekrényenként, hová kerül bizonyos idő múlva újabb eszköz, így elkerülhetjük, hogy valaki más időközben egy másik eszközzel "betöltse" azt a helyet. Előre beállíthatunk munkasorrendeket is: a virtuálisan megtervezett változtatásokat időzíthetjük, "kioszthatjuk" valakinek, és nyomon követhetjük a folyamat elkészülését.
Modulok a modellhez | Az ISX Operations többféle almodullal működtethető. Az ISX Capacity például az a tervezőeszköz, amely segítségével egy jövőbeni fejlesztés hatásait vizsgálhatjuk, és virtuális hibákat generálhatunk, tesztelve azok hatásait. Az ISX Change a változásmenedzsmentért és folyamatkezelésért felelős, adminisztrálva az általunk tervezett változtatásokat. Az Energy Effiency és Energy Cost modulok az energiahatékonyságért és az ezzel kapcsolatos költségekért felelnek, segítségükkel akár azt is leoszthatjuk, hogy egy vállalat által használt szerverek fogyasztása alapján mekkora költséghányad terheli például az egyetlen szervert használó marketingeseket vagy épp a húsz szerverrel tobzódó elemzőket.
A rendszert egyébként akár egy mobil hardvereszközzel, egy Motorola Symbol alapú készülékkel is vezérelhetjük, akár Wi-Fi kapcsolaton keresztül teljesen valós időben, ha pedig ez nincs engedélyezve biztonsági vagy egyéb okokból, akkor a változtatásokat offline módban állíthatjuk be, majd szinkronizálással aktiváljuk.
Míg az ISX Central a felügyelt eszközök száma alapján licencelődik, az Operations a kezelt rackek számát veszi alapul, egyes kiegészítő modulok pedig egyszeres költség ellenében szerezhetőek be. Itthon a Budapest Banknál már folyamatban van az első élő modellel segített központi menedzsment kiépítése, nemzetközi példa azonban már egyre több akad: az első megoldás egyébként az Ericsson svéd adatközpontjában került bevezetésre.