A legelfogadottabb és egyre népszerűbb definíció a NIST-től (National Institute of Standards) származik, és így szól:

A számítási felhő (cloud computing) modell révén a felhasználók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz (például nyomtatókhoz, kiszolgálókhoz, tárolókapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz), amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani.

Részletesebben megvizsgálva a számítási felhő 5 alapvető jellemzőre, 3 szolgáltatási modellre, illetve 4  telepítési modellre épül.

Alapvető jellemzők

Igény szerinti önkiszolgálás | szolgáltatás biztosítása, ellenőrzése, irányítás felügyelete;

Erőforrás-megosztás | ezalatt a megosztás, valamint a fogyasztók és a szolgáltatás közötti absztrakciós szint értendő;
Gyors rugalmasság | gyors alkalmazkodóképesség a nagy, illetve alacsony igénybevételhez
Szolgáltatás mérése | mérés a belső visszaterheléshez (privát felhő) vagy külső számlázáshoz (nyilvános felhő)
Széleskörű hálózati hozzáférés | jellemzően böngészőből történő hozzáférést jelent bármilyen hálózati eszközről

Szolgáltatási modellek

Szolgáltatásként kínált szoftver (Software-as-a-Service - SaaS) | a végfelhasználóknak az interneten keresztül továbbított alkalmazások. Jelenleg több száz SaaS szolgáltató gondoskodik a legkülönfélébb alkalmazások szolgáltatásáról. Az SaaS szolgáltatásra jó példa az Oracle CRM On Demand, vagy a Salesforce.com.

Szolgáltatásként kínált platform (Platform-as-a-Service) | a fejleszők részére szolgáltatásként biztosított alkalmazásfejlesztés és telepítési platform, amely lehetővé teszi számukra az SaaS alkalmazások gyors fejlesztését és telepítését. E platformok gyakran számítóhálókra épülnek, és adatbázissal, valamint köztesszoftverrel dolgoznak. Például a Salesforce.com Force.com rendszere a Java szabadalmaztatott változata.

Szolgáltatásként kínált infrastruktúra (Infrastructure-as-a-Service) | szolgáltatásként nyújtott informatikai erőforrások (kiszolgálók, tárolókapacitás és hálózat). Ezzel általában a kapcsolódó szoftver is együtt jár: operációs rendszerek, virtualizáció, fürtözés stb.  A legismertebb példa az Amazon Web Services, amely a számítási kiszolgálóknak Elastic Compute Cloud (EC2) számítási felhőt, tárolókapacitásként pedig a Simple Storage Service (S3) szolgáltatást kínálja.

Privát és nyilvános felhők

Megkülönböztetünk privát és a nyilvános felhőket: a nyilvános felhőn több felhasználó is osztozik, míg a privát felhő egyetlen szervezet kizárólagos használatában van. A nyilvános felhőt a felhőszolgáltató, míg a privát felhőt a saját belső (vagy kiszervezett) informatikai részleg üzemelteti.

A nyilvános felhők a hatékonyság érdekében általában csak nagyon korlátozott szolgáltatást, míg a privát felhők akár nagyszámú alkalmazást is kínálhatnak. Nagy vállalatok esetében jellemzően több száz vagy több ezer alkalmazásra van szükség.

Mindegyiknek megvannak a maga előnyei, azonban több olyan pozitívummal rendelkeznek, amely mindegyikükben közös. Mivel mind a nyilvános, mind pedig a privát felhő a virtualizáción és a számítóhálón alapszik, nagy hatékonyságot és kihasználtságot biztosítanak, valamint rugalmasan és korlátok nélkül bővíthetők, az eszközök beszerzése az igények függvényében történhet, valamint magas rendelkezésre állást és szolgáltatási szintet biztosítanak az ügyfelek számára.

Mindkét modellnek megvannak az előnyei | A nyilvános felhőket gyakran gyorsabb és olcsóbb beüzemelni, mivel ehhez nincs szükség szoftver telepítésére. Méretgazdaságosak, az ebből adódó előnyöket pedig a szolgáltató továbbadhatja az ügyfeleknek. Az informatikai részleg részéről nem igényel karbantartást, frissítést stb. A kiadás működési költségként könyvelhető el, ami költségvetési szempontból is előnyös.

A privát felhők esetén jobban kézben tarható a biztonság, adatvédelem és a jogszabályoknak való megfelelés (ez utóbbi komoly előnyt jelenthet, hiszen számos olyan jogszabályi előírás létezik az adatok tárolási helyéről, nyomon követhetőségéről stb., amelynek a nyilvános felhők nem tudnak megfelelni), valamint a szolgáltatás színvonala, hiszen a privát felhők esetében szabályozható a sávszélesség, és olyan optimalizációk valósíthatók meg, amelyek a nyilvános felhők esetében nem lehetségesek.

A privát felhőket ezen kívül könnyebb összekapcsolni a helyben található rendszerekkel. Hosszútávon költségcsökkentés érhető el  velük, a befektetés általában 2-3 éven belül térül meg. Ezt követően a nyilvános felhők költségesebbek. Emellett a privát felhők tőkeráfordításként (amortizációval) és működési költségként is elkönyvelhetők.