A WebRTC technológiának köszönhetően a két rivális böngésző felhasználói könnyedén létesíthetnek egymással videós kapcsolatot.
Bár a Google és a Mozilla fejlesztői számára nagyon nem mindegy, a felhasználók melyikük webes böngészőjét választja, ez a rivalizálás nem akadályozza őket abban, hogy közösen fejlesszenek. A Firefox és a Chrome blogján is bejelentett új lehetőség a két felhasználói tábor kommunikációját hivatott gördülékenyebbé tenni.
Baráti közösködés ■A fenti videóban a két böngésző vezető fejlesztői mutatják meg működés közben a WebRTC technológiában rejlő potenciált. A böngészőbe integrált megoldás többek között a két rendszer közötti gyors, biztonságos, jó minőségű videobeszélgetések előtt nyitja meg az utat. A WebRTC-vel a nyílt forráskód két élharcosa olyan eszközt ad a külső fejlesztők kezébe, amellyel könnyen beilleszthetik ezt a lehetőséget saját webes alkalmazásuk eszköztárába. A fejlesztőknek a két csapat azt ígéri, hogy a böngészőkbe ágyazott, "készen tálalt" technológiával a felhasználók számára sokkal egyszerűbbé válik az ilyen jellegű kommunikáció, hiszen nem kell további segédprogramok letöltésével, bugos beépülő modulokkal bíbelődni.
Mondjuk ami a bugokat illeti, a bejelentésben azt is aláhúzták, hogy egyelőre korai stádiumban van az elkészült kód, így vélhetően még felbukkanhatnak hibák. Azok viszont, akik nem tudják kivárni a kész webes alkalmazásokba ágyazott új kommunikációs megoldást, tehetnek egy próbát maguk is a kifejezetten ezért készített aloldal instrukciói alapján. A technológia egyébként a hang- és videós hívások mellett természetesen egyéb adatok, állományok böngészőkön átívelő továbbítására is alkalmassá teheti a külső fejlesztők applikációit.
Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.