Ugyan a legtöbb felhasználó egyetért abban, hogy az érintőkijelzők megjelenése forradalmasítja a számítástechnikai eszközök használatát, a billentyűzetet és egeret használó "konzervatívoknak" is akad jó pár érvük a bevált módszer dicsőítésére. Tény, hogy bár az érintés alapú interakció közvetlen kapcsolatot teremt a képernyő elemei és saját "beépített vezérlőeszközünk" között, tonnányi olyan esetet lehet felsorolni, ahol a kizárólag az ujjaink koordinátái alapján meghatározott irányítás nem elég.

Egyes funkciók kihasználására a tabletes alkalmazásokban is segítségül kell hívni virtuális billentyűzetet vagy épp egeret, különféle menüket vagy nyomógombokat kell elhelyezni a felületen. A Carnegie Mellon University kutatói alapvetően egy hihetetlenül egyszerű és kézenfekvő ötlettel segítenének a problémán, egyvalamit ugyanis még senki nem használt ki az érintőkijelzők használatával kapcsolatban: a nyomás erősségét.



Nyomás utána! ■ Chris Harrison és Scott Hudson azzal kísérleteztek, hogy a hagyományos érintőkijelzős technológiát olyan megoldással kombinálják, amely képes különbséget tenni a hagyományos érintés, valamint az erőteljesebb nyomás között. Ha például a fájlkezelő egyik elemét hagyományos módszerrel húzzuk arrébb a képernyőn, az csupán áthelyeződik - a másoláshoz a menüben kellett kotorásznunk, vagy valamilyen bonyolultabb, több ujjas gesztust kellett alkalmaznunk. A kutatók bemutató alkalmazásainak egyikében az adott fájlra előbb erősebben rányomva, majd ezt az erősséget fenntartva arrébb húzva az ujjunkat a fájl duplikálódik, és már a másolatot irányíthatjuk új helyére.

Az alábbi videón a technológiát demonstráló prototípuson több egyéb felhasználási módra is láthatunk példákat. Egyes esetekben akár teljesen megszabadulhatunk a menüktől és egyéb UI-elemektől a nyomásérzékeny használatnak köszönhetően. Precíziós grafikai funkcióktól a finom görgetésen át a médialejátszó gombok nélküli használatáig több terület is előkerül, bár természetesen a jelenlegi megoldás csupán technológiai bemutató. Ahhoz, hogy egy átlagos felhasználóhoz is eljussanak az erre épülő eszközök, a hardvergyártók és a funkciókat kihasználó alkalmazások és operációs rendszerek is szükségesek. Biztató azonban, hogy a kutatási projekt támogatásába a Microsoft is beszállt, így látható, hogy gyártói, üzleti szemmel is látnak fantáziát az újfajta módszerben.