Az érintőkijelzők megjelenése az egér és billentyűzet több évtizedes uralmát dönti meg mostanában, viszont az új technológiával kapcsolatban is sokaknak akad hiányérzete. Amerikai egyetemi kutatók nem új funkciókban, hanem az érintés finomításában látják a kiutat.
Hirdetés
Ugyan a legtöbb felhasználó egyetért abban, hogy az érintőkijelzők megjelenése forradalmasítja a számítástechnikai eszközök használatát, a billentyűzetet és egeret használó "konzervatívoknak" is akad jó pár érvük a bevált módszer dicsőítésére. Tény, hogy bár az érintés alapú interakció közvetlen kapcsolatot teremt a képernyő elemei és saját "beépített vezérlőeszközünk" között, tonnányi olyan esetet lehet felsorolni, ahol a kizárólag az ujjaink koordinátái alapján meghatározott irányítás nem elég.
Egyes funkciók kihasználására a tabletes alkalmazásokban is segítségül kell hívni virtuális billentyűzetet vagy épp egeret, különféle menüket vagy nyomógombokat kell elhelyezni a felületen. A Carnegie Mellon University kutatói alapvetően egy hihetetlenül egyszerű és kézenfekvő ötlettel segítenének a problémán, egyvalamit ugyanis még senki nem használt ki az érintőkijelzők használatával kapcsolatban: a nyomás erősségét.
Nyomás utána! ■Chris Harrison és Scott Hudson azzal kísérleteztek, hogy a hagyományos érintőkijelzős technológiát olyan megoldással kombinálják, amely képes különbséget tenni a hagyományos érintés, valamint az erőteljesebb nyomás között. Ha például a fájlkezelő egyik elemét hagyományos módszerrel húzzuk arrébb a képernyőn, az csupán áthelyeződik - a másoláshoz a menüben kellett kotorásznunk, vagy valamilyen bonyolultabb, több ujjas gesztust kellett alkalmaznunk. A kutatók bemutató alkalmazásainak egyikében az adott fájlra előbb erősebben rányomva, majd ezt az erősséget fenntartva arrébb húzva az ujjunkat a fájl duplikálódik, és már a másolatot irányíthatjuk új helyére.
Az alábbi videón a technológiát demonstráló prototípuson több egyéb felhasználási módra is láthatunk példákat. Egyes esetekben akár teljesen megszabadulhatunk a menüktől és egyéb UI-elemektől a nyomásérzékeny használatnak köszönhetően. Precíziós grafikai funkcióktól a finom görgetésen át a médialejátszó gombok nélküli használatáig több terület is előkerül, bár természetesen a jelenlegi megoldás csupán technológiai bemutató. Ahhoz, hogy egy átlagos felhasználóhoz is eljussanak az erre épülő eszközök, a hardvergyártók és a funkciókat kihasználó alkalmazások és operációs rendszerek is szükségesek. Biztató azonban, hogy a kutatási projekt támogatásába a Microsoft is beszállt, így látható, hogy gyártói, üzleti szemmel is látnak fantáziát az újfajta módszerben.
A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.
