A ZTE-vel kötött két éves szerződés alapján a Telenor a gyakorlatban is elkezdte teljes infrastruktúrájának felújítását - jelentette be Anders Jensen vezérigazgató és Koller György műszaki vezérigazgató-helyettes kedden a Telenor törökbálinti központjában.

Az országban letelepített összes hálózati elemet, tehát 6000-nél is több berendezést cserélnek le 2012 májusáig. A fejlesztések fő célja a következő generációs mobil szélessávra való felkészítés, ám már meglévő szolgáltatásokra, illetve a hálózat teljesítményére is hatással lesz az átállás.

Összefonódva ■ Koller György szerint 4G ide vagy oda, a Telenor által üzemeltetett hálózat elemeinek jó része a mobilszolgáltatás indulásának kezdete óta, tehát 16 éve van szolgálatban, ezért mindenképpen időszerű a teljes átalakítás és modernizálás. A listaáron 200 millió euró értékű projekt célja, hogy a meglévő infrastruktúra úgy újulhasson meg, hogy mindeközben teljesen felkészülhessen az LTE, azaz a negyedik generációs mobil szélessáv bevezetésére.

A kínai ZTE és a Telenor egy 300 fős csapat felállításának közepén tart, amelynek felét-felét adják a közreműködők. A modernizálást végző csoport a Telenoron belül, ráadásul teljesen együtt dolgozik: Koller szerint a kulturális különbségek és a szakmai feladatok leghatékonyabb kezelése a személyes kommunikáció.

A bejelentés során többször hangsúlyozták a Telenor elkötelezettségét a Digitális Magyarország program iránt. A Boston Consulting Group felmérését idézték, mely szerint az internet terjedése mindenképpen növeli egy ország gazdasági teljesítményét. A kutatásokra alapozva a szolgáltató szerint, ha 2020-ra a háztartások 90 százaléka rendelkezik majd internet-hozzáféréssel, az 88 ezer új munkahelyet, és akár 880 milliárd forintos gazdasági többletet is jelent Magyarország számára. Ennek a fejlődésnek Koller szerint elengedhetetlen eleme a mobil szélessáv folyamatos fejlesztése.


Az átalakítás eredményeként a szolgáltató jobb szolgáltatási minőséget vár a nagy kapacitású platformoknak, a nagyobb fel- és letöltési sebességnek, a stabilabb, megbízhatóbb működésnek köszönhetően, ráadásul az új rendszer nagyobb kültéri és jobb beltéri lefedettséget kínál azonos átjátszóállomás mellett. A hatékonyabb hálózati eszközök 2G / 3G / 4G kompatibilisek, kisebb méretűek és takarékosak, ezért a működtetésükkel költségcsökkenés is járhat, amit a felhasználók akár csökkenő számlákból is észrevehetnek majd.

Kémény mellé antennát ■ A hálózatmodernizálási folyamatok mellé kibővítik az átjátszóállomások elhelyezésére kiírt pályázati lehetőségeket, mostantól újabb helyeken lehet pályázni arra, hogy pénzügyi ellenszolgáltatás fejében ingatlanok jelentkezzenek "antennatartónak". Az eddigi helyszínekre több száz pályázat érkezett, amelyek elbírálása folyamatban van, de már pár új átjátszó berendezést ki is helyeztek egyes jelentkezők ingatlanjaira.

A két év alatt több szakaszban elkészülő és beinduló új rendszer mellett természetesen más is hibádzik még a 4G bevezetéséhez. A szabályozási feltételek közül még több a közeljövő zenéje: egyrészt hamarosan semlegessé válik a 900MHz frekvenciasáv, és 2012-ig felszabadul a ma még hagyományos földfelszíni tévéadások sugárzására fenntartott 790-862MHz sáv is. Ezen kívül egyelőre jelentős visszatartó erő az is, hogy európai viszonylatban egyedüliként Magyarországon nem a frekvenciasáv, hanem az átjátszók alapján fizetnek a használatért a szolgáltatók, így igen nehezen szánják rá magukat a jelentősebb fejlesztésekre.

Két év múlva fénysebesség ■ A 2012 májusára tervezett teljes befejezés az LTE technológia mellett egyéb változásokat is hoz majd, mint például a megújuló hangposta szolgáltatás: ennek motorját teljesen lecserélik, hogy a legmodernebb technológiákat is támogassa, a videós üzenetektől a szöveg-hang átalakításig.

Koller György elmondása szerint a Telenor nem is műszaki szinten közelíti meg az átalakításokat (amely mögött természetesen komoly műszaki munka folyik), inkább az ügyfélelégedettség és a felhasználói élmény tekintetében fontos a jelenlegi projekt sikere.

4G versus 3,5G ■ A Telenor bejelentésével egy időben érkezett a hír arról, hogy a Vodafone után a T-Mobile is elindította a kereskedelmi HSPA+ szolgáltatást. Bár a Vodafone és a T-Mobile szolgáltatásai is jelentősen limitált lefedettséggel, egyfajta kiterjesztett kísérletként működnek, az időzítés ütősre sikerült. Koller György mindenesetre higgadtan reagált a hírre: szerinte a hosszabb távú LTE fejlesztés mindenképpen előbbre való, mivel a 3G-t kissé felturbózó HSPA+ csupán egy átmeneti megoldás. Ennek bevezetése a vezető szerint a Telenornál is megoldható, de nem stratégiai fontosságú a folyamatban lévő 4G projekthez képest.