Nem csupán az USA-ban érdeklődnek élénken a hatósági szervek az emberek adatai iránt. A Telenornál például az ezredforduló óta a sokszorosára nőtt az ilyen jellegű megkeresések száma, tavaly már elérte a 40 ezret, és ebben nincs benne a nemzetbiztonsági hivatal saját hatáskörben végzett "szondázása" - derült ki a Telenor csütörtöki tájékoztatóján. Naponta átlagosan 160 különféle adatigénylési megkeresés érkezik a hazai hatóságoktól – emelte ki Erdélyi Márk, a cég jogi igazgatója.

Külön csapat a feladatra ■ A kötelező adatszolgáltatási feladatokat a mobilszolgáltatónál egy külön erre a célra létrehozott nyolcfős csoport végzi, az ezzel kapcsolatos költségek éves szinten elérik a 70 millió forintot. A hazai hatóságok nem fizetnek a cégnek az adatszolgáltatásért, a nemzetközi gyakorlat számos országban nem ezt az elvet követi. A térítéses változat azért is tartaná szerencsésebbnek a Telenor, mert akkor a jelenleginél kevesebb és indokoltabb lenne a megkeresés – jegyezte meg a jogi igazgató.

Eltérő az egyes európai országok gyakorlata abban is, hogy az ügyfelekről begyűjtött adatokat a szolgáltatóknak mennyi ideig kell őrizniük. Vannak olyan uniós tagországok, ahol két év, de van ahol elegendő csak fél évig tárolni azokat. A magyarországi gyakorlat szerint a mobilhálózatokon belüli forgalmi adatokat egy évig kell őrizni, a nem fogadott hívásokra vonatkozókat elegendő hat hónapig. Ezt írja elő legalábbis a hírközlési törvény, aminek a passzusai azonban nem harmonizálnak a büntetőtörvénykönyvvel. Ebben ugyanis ennél jóval hosszabb határidő van előírva, lényegében ameddig csak lehet addig kell(ene) az adatokat tárolni. Az ebből a diszharmóniából fakadó nézetkülönbségeknek, amit a szolgáltató már nem egyszer maga is megtapasztalt, akár komolyabb összegű rendbírság is lehet vége – vázolta a jogi problémakört a szolgáltató szakembere.

Segíti a bűnüldözést ■ A Btk. előírásainak a figyelembe vétele már csak azért is fontos, mert a hatósági megkeresések meghatározó része, mintegy a 70 százaléka érkezik a rendőri szervektől, 20 százaléka bíróságoktól, a fennmaradó 10 százalék pedig az adóhatóságtól és egyéb állami szervtől.




A mobilhálózatokhoz kapcsolódó forgalmi adatokra a nyomozó szervek egyre értékesebb információforrásként tekintenek. Az adatokat egyebek mellett felhasználják a szervezett bűnözés felgöngyölítésében, a terrorcselekmények nyomozása során, de a megkeresések fele a telefonlopások felderítéséhez kapcsolódik. A jogi igazgató ehhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet rá, hogy noha már lenne rá elektronikus megoldás, a megkeresések még mindig papír alapon történnek és a hatóságok a választ is ilyen formában kérik.

A netes tartalmakat nem szűrik ■ A Telenorhoz érkező adatkérések az ezredfordulóban jellemző évi 7,5 ezerről 2012-re évi 40 ezerre nőttek. A készülékeket azonosító IMEI szám mellett a hatóságok kíváncsiak az előfizetők adataira, az egyes hívószámok és a helyszínek forgalmi információira is. Ennek kapcsán a szolgáltató szakértője kiemelte, hogy az üzenetek, vagy a beszélgetések tartalmát  a telkók nem tárolják, így azok nem is kereshetők vissza. A mobilinternet terjedésével sem került előtérbe az internetes tartalmak szűrése, az operátorok csak a torrentforgalmat figyelik.

A telefonbeszélgetések lehallgatásába, amelyhez a jogszabályi előírások szerint ügyészségi engedélyre van szükség, nincs beleszólása a szolgáltatónak. Azt a hazai titkosszolgálatok közvetlenül végzik a szolgáltató területén számukra biztosított helyiségben elhelyezett saját berendezések révén.