A mobilcégek bevételei egyelőre nem nőnek, sőt, több tízmilliárdos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk az okostelefonok terjedése miatt. Az alkalmazásfejlesztőknél és a tartalomgyártóknál viszont kitört az aranyláz.
Harmincezer forint – a magyar felhasználók döntő többsége a felmérések szerint nem hajlandó ennél többet fizetni a mobiltelefonjáért, legyen szó akár hagyományos, akár „okos” készülékről. Bár a hazai okostelefon-piac szédületesen bővült az elmúlt hónapokban, valódi áttörésre csak akkor lehet számítani, ha ezen lélektani határ alá süllyednek az árak. "Amennyiben ez a karácsonyi szezonig megvalósul, akkor a március végi állapothoz képest akár már az idén megduplázódhat az okostelefon-tulajdonosok száma" – ismertette
Pintér Róbert, az Ipsos Zrt. online ügyfélkapcsolati igazgatója a piackutató cég prognózisát az áprilisban megrendezett Smartmobil’11 konferencián.
A különböző felmérések eltérő képet mutatnak arról, hány okostelefon-felhasználó van ma Magyarországon (lásd alább), így a fenti kijelentés is többféle módon számszerűsíthető. Ennek oka az, hogy folyamatosan változik, a piackutatók mit tekintenek az ide számítandó készüléknek. A jelenleg elterjedt definíció szerint olyan fejlett, számítógépszerű funkciókkal is rendelkező mobilok sorolhatók e körbe, amelyek a telefonáláson kívül más célra is jól használhatóak. E-mail- és internethasználatra mindenképpen alkalmasak, általában érintőképernyővel vagy qwerty billentyűzettel rendelkeznek.
Mekkora az okostelefonok hazai elterjedtsége?
■ 15% Az IDC Hungary Kft. szerint, 1,3 millió okostelefonnal kalkulálva.
■ 18% Az NRC Kft. becslése alapján, a 18–49 éves lakosságra vonatkozóan.
■ 20% A Xallis Consulting Kft. számítása értelmében, a 14 éven felülieken belül.
■ 24% Az Ipsos Zrt. felmérése szerint, a 18 évnél idősebb internetezőkre számítva.
Az Ipsos Zrt. az idén márciusban készített kutatása szerint a nagykorú hazai internetezők közel egynegyedének van jelenleg okostelefonja, a többieknek pedig a 47 százaléka szeretne ilyet a jövőben. Így az idehaza jellemző 1,5–3 éves átlagos lecserélési időt figyelembe véve nem várható, hogy pár hónap alatt többségbe kerülnének e felhasználók. Ráadásul a mobilosok többsége nem igazán tudatosan választ; kétharmaduk azt sem tudja, milyen operációs rendszer található a készülékén.
A szolgáltatók karácsony táján kezdődött intenzív okostelefon-kommunikációja ezzel együtt nem volt eredménytelen: mára az Android vált a legismertebb mobil szisztémává. A felmérésben résztvevők 38 százaléka ismeri e rendszert, dacára annak, hogy itthon máig a főleg Nokia-telefonokon futó Symbian a legelterjedtebb. Egy másik vizsgálat, a T-Mobile által három online portál olvasói körében elvégzett felmérése szerint a hazai okostelefon-felhasználók harmada egyáltalán nem használ alkalmazásboltokat, és nem telepít külső applikációkat a készülékére. Pedig e kütyük egyik fő előnye éppen ez lenne.
Túl nagy felhajtás? ■ Kis Gergely, GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, itthon egyelőre az indokoltnál nagyobb a felhajtás a mobil eszközök körül. Ő nem számít arra, hogy az idén robbanásszerűen növekednek majd a készülékeladások: az egykulcsos szja következtében az átlagos reálkereset ugyan 2 százalékkal emelkedik, de ezen belül a közepes és alacsony jövedelműeknél csökkenés érzékelhető, míg a magas keresetűeknél markáns növekedés megy végbe.
Márpedig jellemzően ez utóbbiak közül kerültek ki eddig is a vevők, így korai még tömeges eladásokat vizionálni. A gazdaságkutató cég előrejelzése szerint a háztartások szabadon elkölthető jövedelme a következő 2–3 évben nem bővül majd.
Bebetonozódnak ■ A mobilszolgáltatók ugyanakkor az okostelefonok térnyerésével rövidesen válaszút elé kerülnek: csak idő kérdése, a felhasználók mikor kezdenek el itthon is tömegesen internet alapú hangszolgáltatásokat (mint amilyen például a Skype) használni. Ez a „hangbevételek” csökkenéséhez vezet, miközben az átalánydíjas mobilinternet előfizetési konstrukciókban egyre több adatot fogyasztanak. "A mobilszolgáltatók ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek az adatot a továbbított mennyiség alapján árazni" – véli Kis Gergely.
Tovább árnyalja a helyzetet, hogy e cégeknek a jelenlegi és a várható felhasználói igények kiszolgálására a következő három évben – frekvenciadíjak nélkül – minimum 30–35 milliárd forintot kell a szélessávú infrastruktúrafejlesztésekre fordítani. Új médiavállalatok pedig a több képernyőre tervezett tartalom előállításának növekvő költségei miatt egyre nehezebben léphetnek a piacra, azaz a nagyok még jobban bebetonozódnak. Mindeközben mobilhirdetésre jelenleg az innovatív világmárkák is csak 2–3 százaléknyit költenek a marketing büdzséjükből. Míg az mára egyértelmű, hogy a hirdetőnek miért éri meg a televízióban vagy az interneten megjelennie, az még nem alakult ki, mire lehet jó a mobil.
Magyar nyomulás ■ A hazai fejlesztőknél egyre több alkalmazás készül a gyarapodó számú okostelefonokra. E projektek felkarolására tucatnyi kezdeményezés indult.
Új hullám ■ Több mobilos alkalmazás mutatkozhatott be a tavalyi – s az idén májusban ismét jelentkező – Innovációs TechShow-n. A Telenor pedig az Androideák elnevezésű verseny keretében ösztönözte az itthonról induló alkalmazások létrejöttét. Dobó Mátyás, a Smartmobil’11 konferencia szervezője szerint mostanában indul a magyar alkalmazásfejlesztők második hulláma. Az igazi kitörési lehetőség számukra az lehet, ha nem valamilyen létező alkalmazás sokadik változatát készítik el, hanem speciális hazai igényekre adnak választ.
Pártolók ■ A szolgáltatók is egyre nagyobb fantáziát látnak a piacképes ötletek felkarolásában: a Magyar Telekom Csoport tagjaként működő KFKI például a saját mobil fejlesztések helyett a kész üzleti mobilalkalmazások értékesítése mellett tette le a voksát. A hazai tulajdonban lévő Mobilengine felhő alapú alkalmazását kínálja a területi képviselők papírmentes adminisztrációjának támogatására.
Sikerek ■ A GPSTuner offroad navigációs applikációja a Windows Phone 7 alkalmazásboltjában az első helyen szerepelt. A látványos prezentációkészítő szolgáltatásával immár nemzetközileg is ismertté vált, magyar alapítású Prezi Inc. néhány hónap alatt nagy sikert futott be az iPadre írt változattal.
(A cikk a Figyelő 2011/17. számában jelent meg.)
