A mobiltelefonálásra is igaz: nem mindegy, hogy egy uniós polgár melyik tagállamban él. Az Eurostat egyik legutóbbi jelentése szerint az Unióban közel 800 százalék az eltérés a legalacsonyabb és a legmagasabb belföldi hanghívási díj között. A magyarországi tarifák az uniós átlag alatt vannak.
Még igencsak messze vagyunk az egységes európai mobilpiactól. Ezt legutóbb egy olyan Eurostat-felméréssel kívánta alátámasztani
Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke, amely kimutatta, hogy az Unión belül 774 százalék az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább belföldi hanghívás tarifája között. A felmérés ugyan a 2011-ben érvényes díjakat hasonlította össze, de a különbségek azóta sem változtak látványosan.
Magyarország az EU-s átlag alatt ■ A felmérés szerint az unión belül a legolcsóbban a litvánok telefonálhatnak, ott a hívások átlagos percdíja 1,9 eurocent, míg a legtöbbet a hollandok fizethetik ugyanazért a szolgáltatásért, 14,7 eurocentet. A 9,1 eurocentes uniós átlagot Szlovákia és Dánia teljesítette, a magyarországi előfizetők 6 eurocenttel az uniós átlag alatt telefonálhatnak mobilon.
Átlagos belföldi mobil díjak az EU-tagállamokban eurocent/másodpercben
(forrás: Eurostat, a gtafikon nagyítható)
Jelentősen eltérnek a nemzetközi mobilhívásokért fizetendő tarifák is. A Vodafone UK 1,19 eurót számol fel ezért percenként, míg az olasz és francia szolgáltatók mellett a Telenor Magyarországot emeli ki a felmérés a legszolidabb uniós „díjbeszedők” közük: ők 2011-ben 0,35 eurót kértek egy perc nemzetközi mobilhívásért.
Ekkora különbséget semmi sem indokol ■ A Brüsszel digitális politikájáért felelős biztos szerint sem a szolgáltatás minősége, sem a szolgáltatásnyújtás költsége, sem pedig a lakosság vásárlóereje nem különbözik olyan mértékben, amely indokolná ezt a nagyarányú eltérést. Neelie Kroes hozzátette: „Ezek a számok világosan mutatják, hogy az EU-ban jelenleg működő 28 nemzeti távközlési piac nem szolgálja a fogyasztók érdekeit. Az Európai Unió egésze számára elsődlegesen fontos, hogy mihamarabb kiépüljön a valódi egységes piac, és kontinensünk ténylegesen behálózottá váljon.” (A felmérés nem tér ki arra, hogy az egyes tagországokban a távközlési szektort, milyen a tarifákat is befolyásoló különadók és egyéb terhek sújtják.)
Az uniós jelentés szerint más, a napi fogyasztáshoz kapcsolódó áruk és szolgáltatások esetében sokkal kisebb árkülönbségek figyelhetők meg Európában. Egy liter tej ára például 0,69 és 0,99 euró között mozog tagállamonként, a maximális eltérés ebben az esetben 43 százalék. Még ennél is kisebb – alig több mint 10 százalékos – különbség figyelhető meg egyes népszerű elektronikai cikkek, így az iPadek fogyasztói árában.
Neelie Kroes, mostani bejelentése is valószínűleg azt az intézkedéscsomagot kívánja előkészíteni, amit szeptemberben terjeszt az Európai Bizottság elé, és amely újabb lépés lehet az egységes európai távközlési piac kiépülése felé.
