Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter március elején azt nyilatkozta: hamarosan döntenek a kilencszáz megahertzes frekvenciák értékesítéséről; az értékesítés ideje és rendszere azonban mindeddig kérdéses volt. A mostani bejelentés alapján a szolgáltatók a harmadik negyedévben juthatnak hozzá a spektrumhoz – értesült a Népszabadság a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM).

A minisztérium reményei szerint a döntés következtében a mobilpiacon fokozódhat a verseny, mérséklődni fognak a szolgáltatások árai, miközben az igénybe vehető sávszélesség és a szolgáltatási választék is fejlődik. A frekvenciákra a tervek szerint új sávdíjas rendszert vezetnek be.

Nem lesz negyedik szereplő? ■ A múlt héten mutatta be független tanulmányát a Capitol Consulting Group, amely több lehetséges forgatókönyvet - köztük a frekvenciaaukciót - vázolt fel arra vonatkozóan, hogy miként lehetne hasznosítani a szabad frekvenciákat. Turi Ferenc, a magyar tulajdonú, stratégiai tanácsadással foglalkozó cég ügyvezető partnere akkor amellett - a világon máshol még nem alkalmazott - modell mellett érvelt, miszerint az államnak a szabad frekvencia-csomag átadása mellett az állami gerinchálózat bérbe adásával is szerepet kellene vállalnia abban, hogy a magyar piacon a jelenlegi három mellett megjelenjen egy negyedik szereplő; ez akár több virtuális mobilszolgáltatónak is nagykereskedelmi szolgáltatást nyújthatna.

A tanácsadó cég szerint az állami szerepvállalással létrejövő negyedik hálózat elősegítené azt is, hogy az európai uniós követekményeknek megfelelően néhány éven belül teljes legyen az országban a széles sávú mobilinternet-lefedettség.

A Népszabadság kérdésére, miszerint a tanulmányban foglaltak mennyire fedik le a kormányzat szándékait, az NFM úgy válaszolt: egy esetleges állami szerepvállalás módjának és mértékének kérdése egyelőre nem időszerű.