A Google látszólag megelégelte a kínai tortúrát

Tököli Gábor | frissítve: 2010.01.13. 12:56

Úgy tűnik, a vállalat hosszú évek óta először a sarkára áll. Válaszul az elmúlt hónap kínai eredetű hackertámadásaira megszüntette keresőjének cenzúrázását, és bejelentette: arra is készen áll, hogy kivonuljon az országból.

A nagy keresőket, így a Google-t és a Yahoo-t is évek óta kritizálják, amiért együttműködnek a kínai kormányzati cenzúrával.
Egy rendszerellenes nézeteket terjesztő aktivistát még 2004-ben ítélték tíz év börtönre, miután a Yahoo kiszolgáltatta adatait és levelezését a kínai kormánynak.
A Google emberi jogi aktivisták e-mail fiókjait érintő támadások nyomán jelentette be: feloldja keresőjének cenzúrázását, és attól sem riad vissza, hogy elhagyja a világ legnagyobb internetes piacát. A cég kifinomult, összehangolt hackertámadásokról beszél, amelyek az elmúlt időszakban harmincnál is több, elsősorban a Szilícium-völgyben működő vállalatot érintettek. A döntés eredményeképpen a Google.cn-ről egyebek mellett már elérhetők a találati listán az 1989-es Tienanmen téri vérengzést bemutató képek is. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton ezzel párhuzamosan felszólította a kínai kormányt, hogy reagáljon a Google "súlyos állításaira".

A Google jelenleg a kínai keresőpiac valamivel több mint egyharmadát tudhatja magáénak, az ázsiai ország 338 millió internet-felhasználója évente 600 millió dollárt hoz a vállalatnak. Elemzők szerint mégsem az óriási bevétel elmaradása lehet a Google döntésének legjelentősebb következménye. A kínai keresőpiac körülbelül 60 százalékát uraló Baidu ezzel könnyen és gyorsan egyeduralkodóvá válhat, ami egyben azt is jelentené, hogy a Google számára gyakorlatilag lehetetlenné válik jelenlegi részesedésének újbóli megszerzése a piacra való esetleges visszatérésekor.

Az érdemi párbeszéd kezdete?
A Bloomberg az FBR Capital Markets elemzőjét, Heath Terryt idézi, aki úgy gondolja, hogy a vállalat tényleges kivonulása Kínából még semmiképpen sem aktuális. A határozott fellépés alapja, hogy a cég több tízmilliárd dolláros éves bevétele mellett megengedheti magának a szóban forgó 600 millióval való fenyegetőzést. Terry szerint mindez csak a Google és a kínai kormány közötti egyezkedés (újbóli) megkezdését célozza, amit más módon nehéz lett volna előmozdítani.

Emlékezetes, hogy az évek óta tartó keringőben mindkét fél hajlamos engedményeket tenni - legalábbis olyan esetekben, amikor az önkényesen elfoglalt pontokról kell visszavonulnia. A kínai kormány tavaly nyáron jelentette be, hogy a jövőben csak előre telepített szűrőszoftverrel enged értékesíteni személyi számítógépeket, hogy az blokkolja a károsnak ítélt weboldalakat; a döntést azonban hamarosan visszavonták, bár az internetkávézókban és az iskolákban továbbra is futnia kell az "éretleneket védő ifjúságkísérő szoftvernek". A Google legutóbb a kínai írók szövetségének panaszára kért nyilvánosan bocsánatot az érintettektől, amiért olyan könyveket szkennelt be a Google Book Search (Google Könyvek) szolgáltatáshoz, amelyek "csupán" kínai szerzői jogi törvények védelme alatt álltak.