Az Oracle még 2011 márciusában jelentette be, hogy leállítja az Itanium platformot célzó szoftverfejlesztéseit, mivel a döntés indoklása szerint az Intel architektúrájára alapuló processzorcsalád életciklusának végéhez közeledett. Maga az Intel azonban sohasem erősítette meg, hogy az x86-ot favorizálva teljesen lemondott volna a 2002-ben indított és 2009 óta nyereséges Itanium termékvonalról, sőt 2014-ig szóló fejlesztési útitervet tett közzé vele kapcsolatban, így az Oracle döntését nehéz volt másként ételmezni, mint a HP elleni hadjárat első lépéseként.

Veszedelmes viszonyok ■ A HP korábban az Oracle fontos hardvergyártó partnere volt, és annak ellenére, hogy az idők során olyan szoftvercégek hátráltak ki az Itanium mögül, mint a Microsoft, a Red Hat vagy a Canonical, kifejezetten sikeresen futtatta a rá épülő Integrity szervereket. Bár jóval korábban már az IBM, a Dell, az Unisys, a Fujitsu és más szervergyártók is felhagytak az Itanium-alapú modellek forgalmazásával, a tavalyi első negyedévben még ezek adták a teljes szerverpiac több mint 7 százalékát, immár több mint 90 százalékban a HP logója alatt, jelentős részben az Oracle szoftvereit futtatva.

A kölcsönösen előnyös kapcsolat végét az jelentette, hogy az Oracle 2010 elején lezárta a Sun Microsystems akvizícióját, ezzel pedig maga is a szerverpiac szereplőjévé, vagyis a HP közvetlen versenytárásává vált. Miután Mark Hurd, a HP aktuális vezérigazgatója 2010 szeptemberében viharos körülmények között átköltözött az Oracle elnöki székébe, a két cég egymásnak esett. A dolognak végül peren kívüli megegyezés lett a vége, amelynek egyik pontja szerint az Oracle vállalta a HP által futtatott platformok támogatását. Az Itanium esetében azonban kevesebb mint fél évig tartotta magát a megállapodáshoz, így a felek a bíróságon kötöttek ki.

Önbeteljesítő jóslat ■ A valamivel több mint egy éve húzódó per első felvonását végül a HP nyerte meg: a bíró megállapította, hogy az alapfelvetést tekintve a HP-nak van igaza. Az Oracle jogászai szerint a szövegezés, amely "a HP-Oracle partnerséget illető következetes magatarásról" beszél, semmire sem kötelezte őket. Ezzel szemben a mondat folytatása szerint az Oracle "termékeit továbbra is biztosítja a HP-platformokon", ami a bíró szerint már elég egyértelmű megfogalmazás. Az ügynek viszont nincs vége, hiszen azt az esküdtszék dönti el, hogy a cég valóban megszegte-e a fentiek alapján kötelező érvényű vállalását, és ha igen, jogos-e a HP 500 millió dolláros kártérítési követelése.


A HP az ítélet kapcsán elsöprő győzelemről beszél mind a maga, mind az ügyfelei részéről. Az Oracle tartja magát ahhoz, hogy annak idején műszaki jellegű döntést hozott, sőt azzal vádolja ellenfelét, hogy nem teljesen szabályos eszközökkel tette anyagilag is érdekeltté az Intelt a kifutófélben lévő Itanium életben tartásában. A szoftveróriás közleményben hangsúlyozta, hogy az Itaniumnak az előzetes bírósági döntéstől függetlenül már vége van, amiben valószínűleg igaza is lesz.

Ebben persze nem értékelheti elég magasra saját szerepét, hiszen 2011 első negyedévében, vagyis a támogatás megszüntetése előtt a HP 560 millió dollárt keresett az Itanium-alapú Integrity termékeken, ami 2012 első három hónapjára több mint negyed részével 400 millióra csökkent. A HP tavaly novemberben jelentette be Odyssey néven futó projektjét, amelynek célja, hogy részben az Integrity-vonal fejlesztéseire támaszkodva új platformra költöztesse üzleti kritikus rendszereit, immár az x86-os architektúrára (ebben az esetben a Xeon processzorokra) építve szervereit.