Látványosan felgyorsult az idén a Google-akvizíciók üteme: amíg tavaly összesen 5 vállalatot vásároltak fel, addig 2010-ben már augusztus közepéig 18 kisebb-nagyobb céget kebeleztek be. Ezek között olyanok is találhatók, mint a repülőjegy-árazó és járatinformációs megoldásokat szállító ITA Software, vagy az internetes közösségi játékokat fejlesztő Slide.com (a főbb ügyleteket lásd külön). „A lehetőségek itt vannak előttünk. Megengedhetjük magunknak, hogy hosszú távú befektetéseket hajtsunk végre” – kommentálta a napokban törekvéseiket Eric Schmidt, a Google Inc. elnök-vezérigazgatója.

Ugyanakkor a rangos Fortune magazin pár napja címlapján kürtölte világgá a kérdést: vajon vége a Google-nak? Tény, hogy a cég 2009-es, 23,6 milliárd dolláros (több mint 5 ezer milliárd forintos) bevételének 91 százalékáért a szöveges keresési üzlethez kapcsolt hirdetések (AdWords, AdSense) felelősek, a nyereségnek pedig a 99 százalékát hozzák.

Márpedig a kapcsolati hálózatokra épülő netes üzletek (a Facebook, a LinkedIn, a Twitter és társaik), valamint a videós keresések lassan elavulttá tehetik, sőt pár év alatt akár ki is szoríthatják a keresőóriás bevételeit hozó hagyományos szöveges keresést – hívják fel a figyelmet a Fortune által megszólaltatott elemzők.

Kudarcos fejlesztések ■ Persze a Google Inc. jelenleg több mint 30 milliárd dollárnyi szabad forrással rendelkezik, így várhatóan tovább gyorsulhat az akvizíciók üteme. Viszont az egyre újabb cégekkel gyarapodó birodalom urai közvetetten azt is elismerik, hogy az elmúlt évek saját fejlesztései között – amelyekre tavaly 2,84 milliárd dollárt fordítottak – túl sok volt a kudarc. Az e-mailt nyugdíjba küldő csoportmunka-szolgáltatásként alig egy éve beharangozott Wave alkalmazás például megbukott; augusztus elején hivatalosan is lefújták, mivel alig akadt felhasználója.

Nem sikerült versenyre kelni az immár félmilliárdnál is több felhasználóval büszkélkedő Facebook közösségi oldallal sem. A versenytársnak szánt Google Buzz (Zümm) bevezetése inkább botrányosra sikeredett, mert az oldalt rengetegen támadták adatvédelmi problémák miatt. Az új közösségi szolgáltatás, a Google Me fejlesztéséről pedig egyelőre csak pletykaszinten lehet hallani.

Azt is el kell ismerni azonban, hogy a kaliforniai Mountain Viewben székelő vállalat jóval sikeresebb volt az okostelefonok piacán. Amíg egy éve e fronton az Android operációs rendszerével világszinten még csak 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett, addig az idei első félév végén már 17,2 százalékot hasított ki magának.

Ezzel az amerikai piacon már most, globálisan pedig az év vége előtt leelőzheti az egyik nagy konkurens, az Apple iPhone operációs rendszerét. Még akkor is, ha sajátmárkás telefonja, a Nexus One forgalmazását a Google a közelmúltban leállította, és tudvalévő, hogy a telefonkészüléket és a szoftvert együtt kínáló Apple Inc.-nek az iPhone tavaly 15 milliárd dolláros üzletet jelentett.

Bizonytalanná vált az Android jövője ■ A Google Android azonban nem hoz közvetlen bevételt, mivel a szoftvercég az operációs rendszert ingyen bocsátja a mobilgyártók rendelkezésére. Azaz itt szintén csak a keresésekből juthat pénzhez. Ráadásul az elmúlt évek 30–40 százalékos, rohamtempójú növekedésével Larry Page és Sergey Brin Google-alapító egy sor ellenséget szerzett.

E folyamat kényes állomása volt, amikor az Oracle augusztus 13-án beperelte a céget, azt állítva: az Android összesen hét, a Java-techológiához kötődő szabadalmat sért, amelyeket az idén az Oracle-be oldvadt Sun Microsystems birtokolt. A szakértők máris attól tartanak, hogy ha a pereskedés sokáig elhúzódik, akkor a készülékgyártók elpártolhatnak az Androidtól. Pedig a Google részvényei már így is 21 százalékot estek január óta, miközben a Nasdaq technológiai tőzsde 1 százalékot erősödött.

Elkényelmesedett a cég? ■ A tőzsdei elemzők négy olyan területet látnak, amelyek a közeljövőben felpöröghetnek a Google körül (lásd külön). A Fortune magazin által megszólaltatott Sandeep Aggarwal, a Caris & Co internetes és szoftvercégekre szakosodott elemzője szerint a Google árbevételének keresésen kívüli része 2013-ra 5–8 milliárd dollárra bővülhet.

Mivel azonban a keresőbiznisz eközben várhatóan 40 milliárd dollárra hízik, még évek múlva is leginkább az internetes keresés szinonimájaként tekintünk majd a Google-re. Egy egytermékes mamut pedig sebezhető. Olyannyira, hogy a céget már ma is egyre többen hasonlítják a korábban elkényelmesedett, ezért lendületet vesztő Microsoft és Yahoo! vállalatokhoz.