Míg tavalyelőtt bő 60 milliárd forgalmat könyvelhettek el a magyar online kiskereskedelmi cégek, idén várhatóan már a 130 milliárdot is meghaladja ez az összeg – írja a Világgazdaság.

A GKIeNET adataira hivatkozva közölt biztató helyzetjelentést a hazai e-boltok helyzetéről a Világgazdaság. A magyar webáruházak forgalma a 2008-as 60 milliárdos szintről már tavaly, a válság kellős közepén is ugrásszerűen, jó 50 százalékkal nőtt, és megközelítette a 100 milliárd forintot. Az előrejelzések alapján az látszik, hogy idén ez további 30-35 milliárddal növekedhet. A teljes piac ennél is nagyobb, hiszen a GKIeNET adatai nem tartalmazzák a turisztikához és biztosításokhoz kötődő internetes költéseket.

A gazdasági lap cikkében valószínűsíti, hogy az idei többleten fele-fele arányban osztozkodnak a piac régi és újonnan belépő szereplői. Jelen állás szerint a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 1,6 százalékát bonyolítják interneten. Egy évvel ezelőtt ez az adat még mindössze 1 százalék volt.

Nem kell óriási elemzőkészség annak megfejtéséhez, hogy miért lehetett ennyire erős a növekedés ebben a piaci szegmensben a válság 1,5 éve alatt. Az e-boltok - ha nem is egyetlen, de talán legjelentősebb - versenyelőnye az árban mutatkozik meg. Fenntartandó üzlethelyiség és alkalmazottak hiányában ezek a vállalkozások lényegesen kedvezőbb áron tudják ugyanazt a terméket adni, mint a hagyományos kiskereskedelmi boltok. A válság pedig értelemszerűen felerősítette a fogyasztók árérzékenységét. Ráadásul az interneten egyszerűen és gyorsan fel lehet mérni a piacot, megkeresve a legkedvezőbb ajánlatott.

A magyar fogyasztók elsősorban a kimutatásban nem szereplő biztosítási és turisztikai szolgáltatásokat keresik a világhálón, de jelentős az élelmiszerek, filmek, zenék, háztartási gépek, informatikai és szórakoztatóelektronikai termékek, játékok és nem utolsó sorban könyvek forgalma is.

Áprilisban 2700 e-bolt működött Magyarországon, ez több százzal haladja meg a 2008-as adatot. A webes vásárlásban ugyan egyre jobban bízunk, ám az online bankkártyás fizetés aránya még mindig alig 3 százalék, a banki átutalás lehetőségével még ennél is kevesebben élnek – írja a Világgazdaság.

Nem tetszik Moszkvának, hogy orosz appokat rakott ki alkalmazásboltjából az Apple

Az orosz Facebookként is emlegetett VK szerint pár napja mindenféle indok és előzetes jelzés nélkül tűntek el alkalmazásai az App Store kínálatából. A Kreml szóvivője ennek kapcsán arra biztatta honfitársait, hogy váltsanak Androidra.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.