Az OECD adatai alapján az Egyesült Államok lényegesen rosszabb pozícióba került az internetelérés átlagos ára és gyorsasága tekintetében az utóbbi években. Az egykor dobogós USA ma már csak a 15. helyen van. Magyarország viszont bent van a legjobb 12-ben.

A Bloomberg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azon listájára hivatkozva közölte a hírt, amely az országokban elérhető internet-szolgáltatások ára és sebessége alapján rangsorolja a nemzeteket. A tíz évvel ezelőtt még harmadik helyen lévő USA mellett alaposan elment jó pár ország, hiszen a mostani rangsorban már csak a 15. pozíciót foglalja el.

Az amerikai gazdasági hírügynökség anyagában többek között Magyarországot is konkrétan megemlítik, mint egyikét azoknak az országoknak, ahol olcsóbban, gyorsabban lehet netezni.

Az amerikai NDK | Amerikában ugyanakkor azonnal felmerült a sürgető igény arra, hogy ezen a trenden változtassanak. Az adatokra reagálva a Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC) elnöke, Julius Genachowski megemlítette, hogy valóban nem engedheti meg magának az USA, hogy karba tett kézzel nézze, ahogy más országokban gőzerővel fejlesztik a rendszereket.

Ennek megfelelően egy 16 milliárd dollárnyi fejlesztési tervvel állt elő, amely elsősorban a sávszélesség növelésére, továbbá a vezeték nélküli hálózatok kiterjesztésére koncentrálna. A Nemzeti Szélessáv Program célja az, hogy 100 millió amerikai otthonba jutassanak olyan minőségű elérést, amellyel Portugália és Japán már ma is rendelkezik.

Hamarosan nyílik az első teljesen robotizált hotel

Az egyedülállóként beharangozott kezdeményezés Kínában valósul meg. Az egyetlen emberi alkalmazott nélkül folyamatosan működő 44 szobás szálloda részlegesen már idén kinyithat Sencsenben.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.