Az örök optimisták az utóbbi jó néhány esztendőben mindig kihasználták az új év okozta euforikus hangulatot, hogy kiadják a jelszót: "ez az év a nyílt forrás éve lesz". Aztán telt-múlt az idő és ahogy közeledett az év vége a szkeptikusok egyre népes tábora némiképp fanyalogva, vagy éppen halvány kárörömmel emlékeztetett az év elején tett nyilatkozatokra. A makacs tényeken az évek során született olyan hangzatos nyilatkozatok sem sokat változtattak, mint amilyet az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Neelie Kroes tett bő két évvel ezelőtt; "... egyetlen állampolgár vagy szervezet sem kötelezhető vagy ösztönözhető arra, hogy zárt rendszereket, zárt kódokat és formátumokat használjon nyílt szabványok helyett...".

Online iroda | Lássuk először is mivel kell szembe nézni mondjuk az OpenOffice-nak ma a piacon. Bár azt gondolhatnánk az irodai szoftvercsomagok terén már jóformán mindent feltaláltak, amit csak fel lehetett, az elmúlt évek mégis tudtak újat hozni bizonyos területeken. A Google, amely eleddig nem volt résztvevője az irodaialkalmazás-piacnak, elindította saját online szolgáltatását,  Google Docs néven. A Microsoft hallgatván az új idők szavára - alig néhány év késéssel - a közelmúltban szintén elindította Office Live szolgáltatását.

Érdemes megjegyezni, hogy bár az offline verzió esetén a cég komoly fegyvertényként említi a szoftvercsomag által nyújtott funkciók igen csak tetemes mennyiségét, a Live tudásában még csak meg sem közelíti a szép emlékű Word for Windows 6.0-át, pedig az még a múlt évezred homályába vesző 1994-es esztendő terméke. Az online változatok mentségére legyen mondva: azon felhasználók miatt, akik a térköz növelését az azóta eltelt több mint 15 évben az mindig az enter billentyű sűrű nyomkodásával érték el, nem is feltétlenül érdemes a Word 6.0 nyújtotta funkciókon többet kínálni.

Elvitathatatlan azonban, hogy a SaaS előnyökkel is jár. Az internetes tárolás adta szabadság, a megosztás lehetősége értékelendő eredmények, persze csak azzal a megjegyzéssel, hogy dokumentumaink tartalmát nem csak az általunk explicit megadott emberekkel, de implicit módon a szolgáltatást nyújtóval is megosztjuk.

Népszerűség | Hiába a számos érv, amely az OpenOffice.org használata mellett felsorolható, a nyugat-európai piaci részesedési eredmények hozzánk valahogy nem gyűrűznek be. Hiába tehát a tény, hogy nem egy frissen indult szoftverremekkel van dolgunk, tíz év mégis csak számottevő idő egy szoftver történetében. Hiába a komoly név a termék mögött, hisz a forráskód megnyitása óta a szoftver fő fejlesztője a Sun Microsystems volt. Hiába az ingyenesség, a teljes magyar fordítás, a jogtiszta használat lehetősége mind a magán-, mind pedig üzleti célra, egy közelmúltban napvilágot látott statisztika alapján az OpenOffice.org hazai részesedése 11 százalék szemben például a német 20, vagy a listát vezető lengyel 22 százalékkal.

Ahogy Ivacs Gabriella - a budapesti konferenciát szervező Open Document Format Alliance Magyarország (ODFA) elnöke - fogalmazott, a nyílt forrású szoftverek magyarországi terjedésének egyik legkomolyabb gátja az ismerethiány. Egy döntéshozónak - legyen az egy cég, vagy egy közintézmény vezetője, de egy civil szervezetnek is - mindenekelőtt fel kell tudnia ismerni azokat az előnyöket, amivel a szabad szoftverek alkalmazása jár. Az ingyenesség ezen előnyök közül csak egy. A valóban nyílt formátumok használata, például az ODF, a megismerhető, átlátható és ezzel együtt ellenőrizhető működés, a szabad terjeszthetőség egy tudatos felhasználó számára épp ennyire fontosak.

Ami nem segít | Magyarország egyelőre nem rendelkezik kifejezetten a nyílt forrású, illetve szabad szoftverek alkalmazására vonatkozó informatikai stratégiával. Bár az előző kormány még az év elején elfogadott egy, a nyílt szabványok támogatásáról szóló törvényt, ez egyáltalán nem jelenti a nyílt forrás preferálását. A nyílt szabványok lényege ugyanis éppen az, hogy bárki, bármilyen kötelem nélkül implementálhatja azokat, függetlenül például attól, hogy szoftverének forráskódját publikálja-e vagy sem.

Valamilyen irányvonal meghatározása ebben a témakörben bizonyos mértékig elejét vehetné az olyan támadásokat, melyek a kormányt érték az elmúlt években az állami szoftverbeszerzések kapcsán. Az ODFA - anno a Miniszterelnöki Hivatalhoz is eljuttatott - tanulmányában az áll, hogy Magyarországon egy parlamenti ciklus alatt közvetlenül 100, közvetetten pedig körülbelül 200 milliárd forint lenne megtakarítható irodai szoftvereken, a piaci verseny helyreállításával.

Ivacs Gabriella szerint a gazdasági megfontolásokon túl más érveket is figyelembe kell venni: a hosszútávú információmegőrzés szempontjából nézve is célszerű a szabad szoftverek használata. Archiválásra, adattárolásra a platform független formátumok jelentenek garanciát, nagy digitális könyvtárak, adattároló rendszerek pedig kizárólag platformfüggetlen, azaz nyílt forráskódú rendszerekre épülnek manapság.

A „data lock-in” csapda elkerülése, a tudatosság, fokozása csak az oktatás révén teremthető meg: például a magyar közoktatásban zajló informatikai oktatás egy paródiához hasonlítható. Már az általános iskolában meg kellene ismertetni a nyílt forrást, a szabad szoftver mozgalmat, illetve annak értékeit az erre fogékony fiatalokkal, hogy a későbbiekben vállalatvezetőként, tanárként, politikusként felelős döntéseket tudjanak hozni.

Az orákulum szava | A szervezők állítása szerint az idei jubileumi OpenOffice.org konferencia éppen ezért nem csak a szakmai programokról szól, hanem nyit a szélesebb közönség felé is. Az augusztus 31 - szeptember 3. között zajló szakmai program több, mint 80 előadást foglal magában; emellett a rendezők egy fesztivállal is készülnek szeptember 1-én a Gödörben. Ide nem csak a szakmabelieket, de felhasználókat is várják, kiállítással, koncertekkel, az OpenOffice 10. születésnapjához kapcsolódó programokkal. Ugyanakkor a konzervatívabb vonal hívei sem csalódhatnak, hiszen a konferencia megnyitójára az Országgyűlésben kerül sor, ahol Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár, valamint Michael Bemmer, az Oracle Office ügyvezetője is köszöntőt mond.

Bár a közelmúltban többen bocsátkoztak jóslásokba az OpenOffice.org jövőjét illetően, dönteni viszont az orákulum – azaz az Oracle – szava dönt. Már amennyiben hajlandó megnyilatkozni. Amit  azonban az Sun év eleji felvásárlása óta nem tett, pedig ezen akvizíció révén számos – a nyílt és a zárt forrású fejlesztés hívei szempontjából egyaránt – jelentős technológiának jutott birtokába.

Ha a terveket érintő megnyilatkozás az Oracle vezetői részéről a budapesti konferencia ideje alatt is elmarad, beszélnek helyettük a közelmúlt eseményei. Az OpenSolaris projekt megszűnt, a Sun korábbi vezető fejlesztői sorra pártolnak el a cégtől, a Google-t a Java technológiához kötődő szerzői és szabadalmi jogok megsértésével vádolják. Mindez egyelőre nem vetít előre különösebben rózsás jövőképet.