Az E Ink Holdings az egyike azoknak a gyártóknak, amely már a saját bőrén érezheti a piac változását. Jelenleg a tajvani cég gyártja a legtöbb monokróm képernyőt az Amazon Kindle és a Barnes & Noble Nook könyvolvasóihoz, ám egy ötéves, masszív növekedési periódus után, amelynek során százszorosára növekedtek a szállításai, a múlt év utolsó két hónapjában már 91 százalékos bevétel-visszaesést volt kénytelen elkönyvelni – számolt be róla a Reuters. 

Az e-olvasók annak idején gyorsan népszerűvé váltak, hiszen képernyőjük a napsütésben is lehetővé tette az olvasást, ráadásul nagyon keveset fogyasztottak. Utóbb azonban megjelent az Apple iPad táblagépe a maga minőségi háttérvilágításával és energiatakarékos üzemmódjával, később pedig kijöttek a kisebb méretű táblagépek is – mindez arra mutatott rá, hogy az e-olvasók csak átmeneti technológiát képviselnek.

Nehéz döntések előtt ■ Manapság az e-papírt gyártó vállalkozásoknak, mint amilyen a fent említett E Ink, két választásuk van: megpróbálnak új felhasználási lehetőségeket találni technológiájuknak, vagy becsukják a boltot. A Pew Research Center friss felmérése szerint a 30 éven felüli amerikaiak közel fele e-könyvben olvassa a megfelelő tartalmakat, míg a 30 éven aluliaknak már csak kevesebb mint negyede teszi ugyanezt.

Más elemzők erre is rátesznek egy lapáttal. Az ugyancsak amerikai IHS iSuppli tavaly decemberben még úgy látta, hogy 2014-ben a gyártók akár 43 millió e-olvasót is értékesíthetnek, de a múlt hónapban már kétharmad részével alacsonyabb számokat jósolt a szóban forgó időszakra. A táblagépeknél pont az ellenkező trend figyelhető meg: a Morgan Stanley idén júniusban már 216 millióra tette a 2013-ban eladható táblagépek számát, szemben tavaly februári, 102 milliós előrejelzésével.

Van még remény ■ A küzdelmet feladók között van a japán gumiabroncs-gyártó Bridgestone, amely hat év után idén teljesen felhagyott az e-papír gyártásával, lépését főleg a csökkenő árakkal magyarázva. A brit Plastic Logic is leállt az elektronikus olvasók termelésével, bár technológiájának további hasznosítására új területeket keres, egyebek mellett a hitelkártyák piacán. Az E Ink egyelőre a maradék konkurencia felvásárlásával biztosít magának vezető pozíciót.


Nem teljesen reménytelen ugyanis az e-olvasók jövője. Az új generációs eszközök megvilágításával a szöveg már teljes sötétségben is nyomon követhető, az első ilyen készülékeket éppen mostanában dobta piacra az Amazon, és az első szállítmányok gyorsan elfogytak. Az E Ink ráadásul már nem csak a fogyasztói piacra alapozza az eszközök jövőjét, hanem az oktatás felé kacsingat, az arra fókuszáló alkalmazásokkal egészítve ki az alaprendszert. Az Amazon már el is kezdte a kampányt az amerikai iskolákban, hatalmas árkedvezménnyel árusítva termékeit.

Hazai korlátok ■ Magyarországon egyelőre terjednek az e-olvasók, az idei első három negyedévben értékesített 12-13 ezres darabszám 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat – mondta lapunknak Bagi Bence, az IDC Hungary elemzője. Várhatóan az idei utolsó negyedévben ismét nagyobb lehet a forgalom, de a nálunk kapható készülékekben eddig nem volt olyan újítás, ami megrengette volna a piacot.

A magyarországi értékesítésben az Amazon 20-30 ezer forint közé tehető Kindle olvasója vezet, ezen kívül a legális piacon még két ázsiai márka jön szóba: a Koobe és a Pocket Book. Utóbbi valamivel drágább a Kindle-nél, mert "felárként" hazai disztribúciós és szervízhálózattal, illetve hazai garanciával is rendelkezik. A Sony e-olvasói is hozzáférhetők idehaza, de ezek mindegyike szürkeimportból származik – tudtuk meg az elemzőtől.

Táblagépekből nálunk is az e-olvasók többszörösét adják el, egyedül a legutóbbi negyedévben közel 39 ezer darab talált belőlük gazdára. A legkeresettebbek az iPadek, mellettük pedig az androidos Wayteqből és a Concorde-ból fogy a legtöbb: ez a három termékcsalád adja a piac 70 százalékát. Mindegyikhez van saját e-olvasó alkalmazás, ez viszont csak szükséges, de nem elégséges feltétel az elektronikus könyvolvasás igazi felfuttatásához, mivel a legnagyobb korlát a kellő mennyiségű magyar nyelvű tartalom hiánya. Az IDC felmérése szerint az ingyenesen hozzáférhető helyi tartalmak mellett alig néhány fizetős mű érhető el elektronikus könyvek formájában.