A médiatörvényt módosító jogszabály kihirdetését követően kedden megalakult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az Országos Rádió- és Televízió Testület, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal feladatait veszi át. A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően a miniszterelnök a szervezet élére Szalai Annamáriát, az ORTT Fidesz által delegált tagját nevezte ki kilenc évre.

Átalakítás több lépcsőben | Az NMHH szerdai sajtótájékoztatóján az újonnan kinevezett NMHH elnöke azt hangsúlyozta: a hatóság felállítása az új médiaszabályozási folyamat egyik első eleme, ami nem csak a médiát érinti, mivel attól ma már nem lehet szétválasztani a tartalomterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket.

Bár az új hatóság felállításának a fő indoka a költségcsökkentés mellett elsősorban ennek a piaci trendnek a leképezése volt, Szalai Annamária elnökként továbbra is főleg a médiaügyekkel fog foglalkozni, míg a hírközlési kérdésekért a tájékoztatón bemutatott Mátrai Gábor elnökhelyettes fog felelni. Mátrai Gábor tavalyi távozásáig a UPC Magyarország Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója volt.

A struktúraátalakítás következő fázisa ősszel lép életbe, amikor az ORTT jogutódjaként az ORszággyűlés megválasztja az NMHH Médiatanácsát. Szalai Annamária hangsúlyozta: az Országos Rádió- és Televízió Testületénél kiszámíthatóbb munkát végző, "csip-csup hatósági ügyek" helyett fontos, stratégiai döntésekkel foglalkozó médiatanácsot szeretne, amelynek tevékenységét a piaci szereplők nem tudják befolyásolni. Az új, médiaalkotmánynak titulált kerettövényt várhatóan szeptemberben fogadja el az Országgyűlés, míg a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény-javaslatot a harmadik negyedévben terjesztik elő.

Átmeneti év | Szalai Annamária emiatt az idei évet átmenetnek tekinti, mint fogalmazott, a szabályozás a jövő évben teljesedik majd ki. A hatóság legfontosabb feladatának tekinti: hogy a tartalmak előállítói és terjesztői közötti határok elmosódása miatt felmerülő problémákat, hiányosságokat megszüntessék, és az eddig szabályozatlan területeken is. Az eddig fehér foltnak számító területek közül példaként a teletext-szolgáltatást említette, ahol az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentek meg jogsértő tartalmak.

Mátrai Gábor hírközlésért felelős elnökhelyettes elmondta: a területen idén a 450, illetve 900 Mhz-es frekvenciák értékesítése, továbbá a szélessávú piacokkal kapcsolatos döntések meghozatala lesz a legfontosabb hatósági feladat - a szélessávú piacok meghatározásánál az lesz a cél, hogy az a újgenerációs hálózatokba történő befektetéseket serkentse. Emellett pedig az új EU-s keretszabályozási irányelv hazai implementációjára is fel kell készülniük 2011 közepéig. Hozzátette: a 2011 végéig lezajló digitális átállásnak köszönhetően újabb frekvenciák szabadulnak majd fel, amelyeket a mobil szélessávú szolgáltatások fejlesztésére fordítanának.