Jó ideje látható már a folyamat, miszerint a közösségi oldalakon keletkező információáradat miatt besokallnak az emberek. A cégek egyre nehezebben tudják eljuttatni üzeneteiket ezen a csatornán.
A TNS piackutató globális felmérést készített arról, miként viszonyulnak az internetezők a közösségi média felületein található céges reklámokhoz, üzenetekhez. A 60 országban, 72 ezer ember bevonásával készült kutatás legfőbb megállapítása szerint a megkérdezettek 57 százaléka teljesen elutasító a Facebookon és más közösségi felületeken keresztül folytatott céges kommunikácóval szemben, és eszük ágában sincs követni a vállalati oldalt.

A fenti arány egyébként a régió érettségi fokának függvényében nagy eltéréseket mutat. Míg az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban az elutasítók aránya bőven meghaladja a 60 százalékot is, addig Latin-Amerikában vagy Mexikóban körülbelül csak a megkérdezettek harmada nyilatkozott hasonlóan.

Digitális marketing(hulladék) A kutatók az eredmények tükrében úgy látják, hogy a fogalom és koncepció nélkül jóváhagyott marketingaktivitás csak hegyekben termeli a digitális szemetet: a valódi követő nélküli oldalaktól kezdve a senki által nem olvasott blogbejegyzésekig.

Érdekes információ az is, hogy ugyan a tapasztalt internetezők majdnem fele "kitárgyalja" a termékkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét a közösségi médiában, de magábal a gyártóval, forgalmazóval már nem akar minderről direktben kommunikálni, és sokkal elutasítobb az onnan érkező információkkal, reklámokkal szemben.

Túltengés Az egyre nagyobb kapcslati háló, a túl sok információ, a válogatás nélkül zúduló céges és egyéb kommunikáció hátrányaival kapcsolatban hasonló megállapításra jutott az eMarketeer is nemrégiben készített felmérésében. Ennek egyik megállapítása szerint a Facebookon tapasztalt két évvel ezelőtti aktivitáshoz képest idén nyáron jelentős passzivitást lehetett érzékelni több, a közösségi oldal működése szempontjából lényeges területen. Ezen felül a napi látogatószám is hanyatlani kezdett, legalábbis azokban az országokban, ahol már csúcsra ért a Facebook-penetráció.

Nem meglepő, hogy a fenti megállapításokkal homolokegynest más véleményen vannak a közösségi szájtok. A hirdetéseken tavaly közel kétmilliárd dollárt kaszáló Facebook például azt közölte, hogy mostanság naponta 100 milliós nagyságrendben lájkolnak a felhasználói céges oldalakat. Mindeközben az ellenlábas Google+ épp a héten vezette be a lehetőségét a vállalati oldalak létrehozásának.

Hiába repkednek azonban a nagy számok, a nagyságnak is megvan a maga átka. A közel 800 milliós Facebookon, ahogy az imént is említettük, egyre kezelhetetlenebb mennyiségű adat keletkezik, így a felhasználók természetszerűleg elkezdnek szelektálni, és elzárkózni újabb oldalak követésétől. Becslések szerint a Facebook algoritmusának köszönhetően egy céges üzenet csak körülbelül a követők 10-20 százalékánál jelenik meg a hírfolyamban. Ha ennél jobb arányt akar elérni a vállalat, akkor már zsebébe kell nyúlnia és hirdetésként megjelentetni az üzenetet. De mint ahogy a TNS kutatása mutatta, ez sok esetben csak kidobott pénzt jelent.

Vége a közösségi média rakétázásának
Megindult a Google+ céges offenzívája

Jobb lesz attól a Claude, hogy kódjának 80 százalékát a Claude írja?

Igen, jobb lesz, hatékonyabb lesz – ám ez nem lesz ingyen. Az IT-irányítás, a biztonság, a megfelelés és a csapatkohézió is megszenvedheti.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.