Nem szeretik túlságosan a YouTube videók elé beágyazott hirdetéseket a magyar internetezők, de a levelesládába pottyanó marketing tartalmú emailektől is feláll a szőr a hátán tízből majdnem három megkérdezettnek - olvasható ki a PS:PRovocative megbízásából az NRC piackutató által ezer fős mintán elvégzett, reprezentatív online felmérés eredményeiből. A PR-ügynökség arra kereste a választ, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak informatívnak és melyeket bosszantónak az emberek.

Keresésnél nem fáj ■ A hetente legalább egyszer internetező magyarok leginkább a fenti két hirdetési forma ellen berzenkednek, de 16 százalékuknak a hagyományos banner, 10 százalékuknak pedig a Facebook hírfolyamba ágyazott szponzorált reklámjai is zavaróak. Legkevésbbé a Google hirdetések (5%) és a PR-megjelenések (6%) csapják ki a biztosítékot a hazai közönségnél.

 

A pozitív oldalon, azaz hogy mennyire tartják informatívnak, hasznosnak a különböző megjelenési formákat, szintén az élmezőnyben találjuk az emailben érkező ajánlatokat. Ráadásul a postaládába érkező anyagok ebből a szempontból elsöprő győzelmet arattak. A megkérdezettek 40 százaléka találta hasznosnak az elektronikus levél formában kapott hirdetéseket, míg a második helyezett Google AdWords esetében már csak 16 százalékos volt ugyanez az arány. Ebből a szempontból az internetes kor hajnalától velünk lévő bannerek és PR-cikkek meglepően jól teljesítettek. Hasznosságukat mind a Facebook, mind a YouTube megjelenéseinél jobbra értékelték a válaszadók, pedig utóbbiakat egy világszintű felmérés szerint előszeretettel tolják előtérbe a marketinggel foglalkozók.

Kinek a pap... ■ A felmérés kitért a generációk között mutatkozó eltérő preferenciákra is. A 18–29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30–39 évesek a Facebook szponzorált posztjaira kevésbé kíváncsiak, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják.