Minden az infokommunikációra elköltött forint két iparág innovációját is támogatja, amire amúgy nagy szükség is van - emelte ki nyitóbeszédében Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Hozzátette, ennek kapcsán jó hír lehet az ágazatnak, hogy hamarosan megnyílik egy központi 10 milliárd forintos szoftverinnovációs támogatási keret. A lehetőséggel reményei szerint tudnak is élni majd a hazai kis- és középvállalkozások, amelyeket ugyanakkor még mindig a közbeszerzés mostohagyerekeinek tart.

Digitális írástudás ■ Az innováció fontosságára igyekezett rámutatni plenáris előadásában Papp István, a Microsoft Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint a válsághelyzeten nem a tegnapi infrastruktúra szinten tartása lendíthet. Úgy látja az iparág képviselőinek megingott a hite az innovációban, amin mielőbb változtatni kell. Megjegyezte, az infokommunikációs iparág legnagyobb előnye, hogy olyan eszközöket ad a gazdaság szereplőinek, amellyel ki lehet jutni a válságból.

Ennek azonban legalább három egyéb fontos feltétele van, egyfelől valóban el kell érni, hogy a digitális irástudás a társadalom egészére terjedjen ki, másfelől növelni kell az internetkapcsolatos számítógépek arányát a hazai háztartásokban, de legalább ilyen fontos, hogy Magyarországon minél többen tanuljanak meg angolul, számos helyen ugyanis már ez a munkanyelv.

Kiút a depresszióból ■ Depresszió lepte el az iparágat, de mint mindenből ebből is van kiút - hangoztatta Ilosvai Péter, az IT-Services Hungary Kft. ügyvezetője. A cégénél az elmúlt években végbement pozitív változásokat hozta fel, azt, hogyan lehet egy párszáz fős korábban a hazai piacra dolgozó vállalkozásból mára 2600 főt foglalkoztató globális szereplőt létrehozni, amely ma már egyébként az ország legnagyobb IT-szolgáltató cége.

Hogyan látják az IT-vezetők az idei év válságstratégiáit és kihívásait? - erről beszélt a 100 főnél nagyobb hazai vállalkozások körében végzett kutatás kapcsán Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. Rámutatott, a megkérdezett cégek 26 százaléka tervezi mindössze informatikai kiadásainak a növelését az idén, 53 százalék szinten kívánja tartani, 13 százalék viszont csökkenti ilyen célú kiadásait. A mostani visszafogottság alapvető oka a forráshiány. A következő 3-5 évben viszont már ennél kedvezőbbek a várakozások, a cégek 39 százaléka költene többet informatikára. .

A világ gyorsabban halad ■ A múlt évhez képest jobbnak látja a helyzetet Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke, aki szerint tavalyhoz képest az infokom ágazat fejlődése némileg felgyorsult, de a világ gyorsabban halad nálunk. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi hónapokban nehézkesebbé vált a kommunikáció a kormánnyal, amelyben egy ideje nincs dedikált képviselete az ágazatnak.

Ezt Oroján Sándor, a Fidesz Infokom Munkacsoportjának az ügyvivője előadásában úgy fordította le, hogy a terület kormányzati oldalról ma sokfejű. Összegzést készített a kormánynak az infokommunikációs területen megtett eddigi lépéseiről, ebben egyebek mellett sikernek minősítette a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot, az új állami mobilszolgáltató megjelenését, a mérnökképzés sarokszámainak a növelését. Elismerte ugyanakkor, hogy jó néhány, korábban meghirdetett nagyszabású infokommunikációs projekt, köztük a GSM-R és az az e-útdíj költségvetési megfontolásokból késedelmet szenvednek.