Mi jellemzi az „okos” városokat? Mitől nevezhetünk egy várost okosnak? Ezt a témát vitatták meg a svéd kereskedelmi kirendeltség, a Nemzetgazdasági Minisztérium és vezető svéd vállalatok által szervezett budapesti konferencián.
Az energiahatékonyság és a korszerű infokommunikációs megoldások egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy a városi lét fenntarthatóvá váljon. Egyebek mellett ez volt az üzenete a SymbioCity/Smart City néven ma megrendezett svéd-magyar konferenciának, ahol a két ország szakértői konkrét példákon keresztül vitatták meg az „okos” technológiai megoldásokat.
A svéd példa ■ Ewa Björling, Svédország kereskedelmi minisztere a Stockholm Royal Seaport projektet emelte ki követendő példaként az állami és a magánszféra együttműködésére. A kikötő korábban egy elavult 236 hektáros ipari terület volt, amelyet világszínvonalú, környezetbarát lakónegyeddé formálnak át, ahol 12 ezer új lakás és 35 ezer új iroda épül 2030-ig. A tervezők és a kivitelezők egyesítik a modern építészetet a környezetbarát gondolkodással a fenntartható életmód, az üzleti élet, valamint a pihenés feltételeinek a megteremtéséhez – emelte ki a miniszter.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, a hazai lehetőségek kapcsán megjegyezte: „a 2014 és 2020 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós források programozásában kitüntetett szerepet szán a kormány a városok okosítására is”.
Az ICT öko-lábnyomai ■ Az infokommunikációs iparág felel a világ széndioxid-kibocsátásának a 2 százalékáért, ugyanakkor a fennmaradó 98 százalék csökkentéséhez is elkerülhetetlen a korszerű technológia használata – hangsúlyozta
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgatóhelyettese. Hozzátette egy város sikerességét az határozza meg, hogy az ott élők, a vállalkozások és a civil szféra szereplői közötti kapcsolatok létrejöttét hogyan tudja elősegíteni a szélessávú technológia. A svéd elektronikai nagyvállalat olyan fenntartható, hálózatba kapcsolt társadalmat vizionál, amelyben minden eszköz bekapcsolódik, amely a hálózati kapcsolata révén kényelmesebbé, hatékonyabbá teszi életünket.
A másik svéd elektronikai nagyvállalat, az Electrolux képviseletében
Takács János magyarországi vezérigazgató és regionális vezető hozott példát okos megoldásokra, főként a környezetvédelem és az energiahatékonyság területén. A cég jászberényi porszívógyárában előállított készülékek 50-70 százaléka újrahasznosított műanyagból készül. A társaságnál már több mint öt éve vezették be az ökológiai lábnyom csökkentésére irányuló programot, ami négy év után 25 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.
