Közlemény kaptunk, amely arról tudósít, hogy vállalati környezetre szabott Bitcoin-szervert mutat be a San Jose-ban ma kezdődő Bitcoin Konferencián egy magyar vállalkozás, a Bits of Proof. (Csak zárójelben: a cég a fóti Futrinka utcába van bejegyezve, amiből először kacsára gyanakodtunk, ám a Google Maps igazolta a cím valódiságát, és a cég az elektronikus cégadatbázisban is szerepel.)

A fejlesztés mögött az az elképzelés áll, hogy a Bitcoin alapját adó rendszerre alkalmazásokat és szolgáltatásokat lehet építeni, ha megfelelő fejlesztői környezet is társul hozzá. A Bits of Proof most azt állítja közleményében, hogy BOP Enterprise Server nevű terméke pontosan ezt biztosítja: egyszerűbbé teszi a Bitcoin-protokoll vállalati környezetbe történő integrálását. „A BOP a Bitcoin történetében azt a változást fogja kiváltani, amit például a RedHat hozott a Linux számára” – idézi a közlemény Chris Farkas pénzügyi-gazdasági szakembert, a cég tanácsadóját.

Merész állítás. De mit is tudunk ma a Bitcoinról azon túl, hogy árfolyama meglehetősen hektikusan alakul?



Változékony árfolyam, bővülő ökoszisztéma ■ Bár a 266 dolláros csúcsától mára messze távolodott a virtuális fizetőeszköz árfolyama, továbbra is nagyon nagy ingadozásokat produkál, manapság leginkább a 100-110 dolláros sáv körül mozog nagy kilengésekkel. Ingadozás ide vagy oda, körülötte egyre komolyabb ökoszisztéma kezd kialakulni – ezt példázza a magyar Bits of Proof fejlesztése is. Pedig az elektronikus kereskedelemben egyelőre az elfogadottsága alacsony, így részesedése is elenyésző. Ugyanakkor az Egyesült Államokban például komoly kockázati tőkét fektettek a Coinbase-be, amely több mint 100 ezer ügyfelét segíti a Bitcoinnal végrehajtandó ügyletekben.

De nézzük, miért is vonzó a Bitcoin.

1. Anonimitás: a Bitcoin ugyanazt a szisztémát követi, mint a peer-to-peer hálózatok. A tranzakciókban részt vevő személyeknek nincs olyan visszakövethető azonosítója, mint például ha a hitelkártyájukkal fizetnének. Azonosításukról számítógép által generált kódok gondoskodnak, a tranzakció adatai a hálózati csomópontokban tárolódnak.

2. Decentralizáltság: minden pénz valamilyen központi kormányzat felügyelete alatt áll. Ennek ellenére a pénz értékét a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Leegyszerűsítve: amikor egy jegybank beindítja a pénznyomtatást, értelemszerűen csökken az adott pénznek az értéke, ha viszont kevés van belőle forgalomban, növekszik. Amikor a befektető úgy látja, hogy a pénz értéktelenedik, hajlamos új, értékálló befektetési formákat keresni (jól mutatta ezt például az elmúlt években az arany felértékelődése). A Bitcoin nem függ központi kormányzattól, és a mögötte álló, virtuális pénzt létrehozó algoritmus azt is biztosítja, hogy mindig 21 millió Bitcoin lesz, tehát a mennyiségének növekedése nem fenyegeti az értékét. Elvileg jobban is kellene tartania az értékét, mint a hagyományos pénzeknek. Ám mint látjuk, ez közel sincs így.

3. Virtuális: mint azt az első pontban írtuk, a peer-to-peer jelegből adódóan nincs központi tára, nincsenek visszakereshető bankszámlák, nincs semmiféle fizikai megvalósulása. Így nem lehet elkobozni, és nem lehet megadóztatni – elvileg. A közelmúltbeli ciprusi válság hatására valószínűleg ezért próbálták sokan Bitcoinban menekíteni a pénzüket. A kanadai adóhatóságok azonban tavasszal bejelentették: szerintük adókötelesek a Bitcoinnal végzett tranzakciók. Az amerikaiak a pénzmosási szabályozást akarják rá alkalmazni, és az egyik piaci szabályzó szervezetnek is szándékában áll megregulázni a virtuális pénzt.



A győztes átka ■ Ha az egyes szervezetek próbálkoznak is a Bitcoin megregulázásával, látszólag minden amellett szól, hogy értékálló, megbízható és jól elrejthető befektetés legyen – elméletileg. Miért akkor ez az óriási ingadozás?

Egyes vélemények abban játékelméleti modellben keresnek rá magyarázatot, amelyet az „győztes átka” (winner's curse) kifejezés ír le. A klasszikus példa, hogy egy befőttes üvegben aprópénz van. A játék résztvevőinek licitálniuk kell az üveg aprópénzre anélkül, hogy bármilyen módon megmérhetnénk, mennyi van az üvegben. Az üveg apró azé, aki a legmagasabb licitet adja. Nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy az tudja megbecsülni legjobban, hogy mennyit is ér valójában az üveg, aki végül a győztes ajánlatot adja. Kellően nagy számosságot feltételezve az üveg valódi értéke ugyanis valahol az összes ajánlat átlagánál lesz, azaz aki a legtöbbet kínálja, nagy valószínűséggel veszít az üzleten. Így van ez minden olyan tranzakciónál, amikor a licitálók erősen hiányos információk birtokában licitálnak egy korlátozott számban létező dologra – esetünkben például a Bitcoinra.

Mivel értéke akár heteken belül éppúgy megduplázódhat, mint megfeleződhet, fizetőeszközként nem lehet használni. Mivel belső értéke sincs, ezért befektetésre sem igazán alkalmas. Mégsem tanulság és eredmény nélkül való a megjelenése. Ugyanúgy fontos lehet a jövőben a kriptográfia terén felmutatott eredménye, ahogy az is, hogy talán még új szemléletmódot is hozhat a gazdasági gondolkodásba.