Rajz: Szántói Krisztián
Minderre azért is szükség van, mert az Európai Unió elvárásai szerint három éven belül hazánknak is el kellene érnie, hogy teljes körű legyen a szélessávú lefedettség, azaz minden településen elérhető legyen ilyen hálózat. A célok között szerepel az is, hogy 2015-re a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja a világhálót, így az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, vagy éppen a webes áruházakat.
Az Európai Unió által közzétett Digitális Menetrend fő céljai
● 2013-ig a minimális szélessáv mindenki számára elérhető legyen (100 %-os lefedettség). 2020-ig 30 Mbps, vagy nagyobb sávszélességű hálózat legyen elérhető az EU teljes területén és ezen belül az európai háztartások 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps, vagy annál gyorsabb eléréssel.
● 2015-re el kell érni, hogy a lakosság 50 %-a vásároljon online, a kkv-k 33 %-a vásároljon, vagy értékesítsen online és az e-kereskedelem 20 %-a határon átnyúló legyen.
● 2015-ig szűnjön meg a különbség a belföldi és a roaming tarifák között.
● 2015-ig a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 75 %-ot (a jelenlegi 60 %-ról), a hátrányos helyzetűek esetében pedig a 60 %-ot.
● 2015-ig a felére kell csökkenteni azoknak a számát, akik még sosem használtak internetet.
● El kell érni, hogy a tagállami kormányzati szolgáltatásokat 2015-ig a lakosság 50 %-a használja és a legfontosabb határokon átnyúló szolgáltatások mindegyike online is legyen elérhető.
● Az infokommunikáció (IKT) területén végzett kutatás és fejlesztés kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni.
● 2013-ig a minimális szélessáv mindenki számára elérhető legyen (100 %-os lefedettség). 2020-ig 30 Mbps, vagy nagyobb sávszélességű hálózat legyen elérhető az EU teljes területén és ezen belül az európai háztartások 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps, vagy annál gyorsabb eléréssel.
● 2015-re el kell érni, hogy a lakosság 50 %-a vásároljon online, a kkv-k 33 %-a vásároljon, vagy értékesítsen online és az e-kereskedelem 20 %-a határon átnyúló legyen.
● 2015-ig szűnjön meg a különbség a belföldi és a roaming tarifák között.
● 2015-ig a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 75 %-ot (a jelenlegi 60 %-ról), a hátrányos helyzetűek esetében pedig a 60 %-ot.
● 2015-ig a felére kell csökkenteni azoknak a számát, akik még sosem használtak internetet.
● El kell érni, hogy a tagállami kormányzati szolgáltatásokat 2015-ig a lakosság 50 %-a használja és a legfontosabb határokon átnyúló szolgáltatások mindegyike online is legyen elérhető.
● Az infokommunikáció (IKT) területén végzett kutatás és fejlesztés kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni.
Nemes célok ■ A mintegy 200 oldalas stratégiát bemutató közleményből kiderül: az infokommunikáció - mint magas hozzáadott tudást igénylő szektor - kitörési pontul szolgálhat Magyarország számára. A cselekvési terv 4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz: ezek "a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és nem utolsósorban a polgárok kényelmét szolgálják". Az akciótervek a minisztérium reményei szerint átláthatóvá és a jövőben is nyomon követhetővé teszik a cselekvési tervet, ami teljes mértékben illeszkedik a hamarosan megjelenő Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.
A kormány négy éven belül 1 millióval csökkentené a „digitális írástudatlanok” számát, különös tekintettel az 50 év fölöttiekre. A széles rétegeknek szóló oktatási programok továbbfejlesztésével egy időben javítani akarják az elektronikus kormányzati szolgáltatások színvonalát, használhatóságát, és fejlesztenék az e-egészségügyet is.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy már előkészítették a kormányzati informatika konszolidációjához és a párhuzamosságok felülvizsgálatához szükséges törvényi hátteret. Ennek részeként december 4-i hatállyal létrehozták a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, amely a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központjának a jogutódja. Az új szervezettől gyorsabban és „ésszerű költséggel” megvalósuló fejlesztéseket várnak, különösen a kiemelt projektek esetén.
Gyorsított ütemben ■ A korábbi nevén Digitális Magyarország Program kidolgozásánál az iparági szereplőket tömörítő szervezeteknek, illetve szakembereknek alig több mint egy hónap állt rendelkezésükre, hogy észrevételezzék az október 22-én közzétett vitairatot. A több száz hazai társaságot, összesen 4 ezer milliárd forintnyi termelési értékkel bíró cégkört tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége egyebek mellett azt tartaná fontosnak, hogy a kockázati tőkét is vonják be az iparág fejlesztésébe, a kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében. - Emellett úgy véljük, akár adókedvezményekkel is támogatni kellene a nemzetközi adatközpontok Magyarországra telepítését - nyilatkozta korábban Laufer Tamás elnök.
A konzultációra nyitva álló időben több száz érdemi észrevétel érkezett a vitairathoz, amelyeket a nyilatkozatok szerint be is építettek a koncepcióba, amelyazonban továbbra sem tartalmaz a célokhoz rendelt pénzeszközöket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól többszöri megkeresésünkre sem sikerült tájékoztatást kapni az ügyben: a titkolózás oka feltehetően az, hogy az erre az időszakra szóló stratégia megvalósítási költségeit csak az Új Széchenyi Terv számainak véglegesítését követően, január második felében kommunikálják majd.
A Digitális Megújulás Cselekvési Terv főbb céljai
1. A vállalkozások alkalmazkodó-képességének, versenyképességének emelése
● Frekvenciák hatékony hasznosítása
● Átfogó hírközlés-szabályozási reform
● Hatékony és fenntartható verseny elősegítése
● Innováció felgyorsítása
● Kreatív iparágak segítése
● A tartalomipar támogatása, a digitális kulturális örökség megőrzése
● Magas szintű IKT szakemberképzés, átképzés
● Kkv-k versenyképességének növelése
● Szoftvergyártás és -export támogatása
● Szolgáltató központok hazánkba vonzása
● Elektronikus számlázás, fizetés, aláírás elterjedésének támogatása
● Űrkutatás ösztönzése
2. Az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése
● Digitális írástudás javítása
● E-egészségügyi fejlesztések
● Távmunka támogatása
● Digitális átállás minden háztartásban
3. Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb, hatékonyabb működése
● Az informatika központi szakirányítása (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)
● Kormányzati IT üzemeltetésének konszolidációja
● Központosított fejlesztés támogatása
● Technológiai konszolidáció
● Erős ellenőrzés bevezetése
● Egységes szabályrendszerek kötelezővététele
● Közigazgatásban dolgozó felhasználók, IT szakemberek oktatása
● Közigazgatási e-szolgáltatások kialakítása
● Nemzeti adatvagyon felhasználása
● Közigazgatási informatikai rendszerek biztonsága
4. Informatikai infrastruktúra fejlesztése
● Teljes szélessávú lefedettség
● Kritikus infrastruktúra védelme
1. A vállalkozások alkalmazkodó-képességének, versenyképességének emelése
● Frekvenciák hatékony hasznosítása
● Átfogó hírközlés-szabályozási reform
● Hatékony és fenntartható verseny elősegítése
● Innováció felgyorsítása
● Kreatív iparágak segítése
● A tartalomipar támogatása, a digitális kulturális örökség megőrzése
● Magas szintű IKT szakemberképzés, átképzés
● Kkv-k versenyképességének növelése
● Szoftvergyártás és -export támogatása
● Szolgáltató központok hazánkba vonzása
● Elektronikus számlázás, fizetés, aláírás elterjedésének támogatása
● Űrkutatás ösztönzése
2. Az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése
● Digitális írástudás javítása
● E-egészségügyi fejlesztések
● Távmunka támogatása
● Digitális átállás minden háztartásban
3. Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb, hatékonyabb működése
● Az informatika központi szakirányítása (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)
● Kormányzati IT üzemeltetésének konszolidációja
● Központosított fejlesztés támogatása
● Technológiai konszolidáció
● Erős ellenőrzés bevezetése
● Egységes szabályrendszerek kötelezővététele
● Közigazgatásban dolgozó felhasználók, IT szakemberek oktatása
● Közigazgatási e-szolgáltatások kialakítása
● Nemzeti adatvagyon felhasználása
● Közigazgatási informatikai rendszerek biztonsága
4. Informatikai infrastruktúra fejlesztése
● Teljes szélessávú lefedettség
● Kritikus infrastruktúra védelme
