Nemrég tettük közzé a tavalyi eredményekről és az idei elvárásokról szóló írásunkat a PC-k és notebookok piacáról, amelyben érintőlegesen már a szoftverek kérdésével is foglalkoztunk. Többek között szó esett arról, hogy idén még nem várható villámsiker az ősszel érkező Windows 8-tól, hiszen a vállalatok nagy többsége épp csak elkezdett Windows 7-re váltani az XP támogatásának megszűnése miatt. Fauszt Gábort, az IDC Hungary vezető elemzőjét épp ezért tovább faggattuk a hazai szoftverpiacról is.

Ablakcsere helyett ■ Fauszt Gábor szerint idén még semmiképpen sem tesz csodát a Windows 8, és valószínű, hogy az új operációs rendszer hosszabb távon sem gyakorol akkora hatást az informatikára, mint annak idején a Windows XP vagy a Windows 7. A karácsonyi piacon ugyan már itt lesznek az új rendszerre épülő első gépek, ám a notebookok túlkészletezése miatt az otthoni felhasználók között még ekkor is népszerűbbek lesznek a lenyomott árú Windows 7-es (vagy operációs rendszer nélküli) notebookok, a vállalati PC-k terén pedig gyakorlatilag meg sem jelenik idén a Windows 8.

A Windows 7 támogatása az évtized végéig biztosított, és nyáron előreláthatólag megérkezik hozzá a második szervizcsomag is. Emellett a cégek mostanra jutottak el odáig, hogy hálózatukat, folyamataikat és persze hardvereiket is felkészítették erre az operációs rendszerre: sem ok, sem pedig vállalkozó kedv nem lesz tehát arra, hogy egy még újabb Windowsra álljanak át, amely ráadásul sok mindenben szakít az előző verziókban megszokott működési móddal.

A Microsoft egyik egykori hazai vezetője fogalmazott úgy, hogy saját legnagyobb versenytársaikat Windows XP-nek és Office 2003-nak hívják. A szarkasztikus megállapítás azóta is helytálló, bár a Windows 7 szép lassan nekiállt leváltani az XP-k egy részét. Az viszont tény, hogy funkcionalitás terén a legtöbb vállalati követelménynek eleget tesznek ezek az évtizedes megoldások is, így az egyébként is szűkre szabott büdzsék mellett a cégeket semmi sem kényszeríti a váltásra. A biztonság talán fajsúlyos indok lehetne, ám a vállalatok hardveres és szoftveres biztonsági megoldásai mögött a legtöbbször már nincs szükség rá, hogy az operációs rendszer saját védelmi mechanizmusaira kelljen hagyatkozni.



Szerény szoftveres számok ■ 2011-ben a hazai szoftverpiac 1 egész százalékot nőtt az előző évhez képest, elérve a 122 milliárd 946 millió forintot. Az egyes részterületek eltérő arányban járultak hozzá az eredményhez. Kissé elmaradt például a rendszerinfrastruktúra-szoftverek szegmense: ide tartozik az operációs rendszerek mellett a virtualizációs megoldások köre is, amelyre még mindig a vártnál kevesebb igény mutatkozik Magyarországon. A hardverpiac óvatos visszaesése miatt a szegmens visszafogott szereplése annak is köszönhető, hogy a vállalatok még mindig csak a legvégső esetekben szánják rá magukat szoftverkörnyezetük felújítására vagy átalakítására.

A Microsoft esetében az év végét inkább a szerveroldali megoldások óvatos erősödése jelentett gyógyírt, például az új System Center megjelenése előtti kampány az előző verzióval kapcsolatban, amelyhez ráadásul kedvező frissítési konstrukció is tartozott.

Az utolsó negyedév merevlemezhiánya ellenére kifejezetten jó évet zártak az adatmentéshez kapcsolódó megoldások szállítói. A vállalati adatvagyon megóvása a szoftveres költések egyik legnagyobb motorjának számított, így a HP, az EMC és a többi "megszokott" gyártó mellett azok is örülhettek, akik új területként vágtak bele a backup megoldások fejlesztésébe. Ilyen például a Symantec, ahová egyre kevesebb profit csorog be a lassuló biztonsági piacról, ám a Veritas felvásárlásával megszerzett adatmentési termékkör azóta is jó pénzt hoz a cég konyhájára.




Vékony a vékonykliensek piaca ■ Ahhoz képest, hogy 2011-re már minden kapcsolódó gyártó a virtualizált megoldások, vékonykliensek, böngészőből futtatható infrastruktúrák és rendszerek forradalmát jósolta, a számok még mindig nem támasztják alá a jóslatokat. Fauszt Gábor szerint a vékonykliensek fogalma továbbra is az "örök ígéret" szintjén áll: már az ezredforduló tájékán nagy jövőt jósoltak a technológiának, amely a cloud és a virtualizáció miatt az elmúlt években is egyre vonzóbbnak tűnhetett, ám a vállalatok vonakodnak meglévő rendszereiket ilyen gyökeresen átalakítani.

A vékonykliensekkel kapcsolatos legfontosabb eladási kulcsszó a költséghatékonyság, mivel a virtualizált rendszereket ideális esetben olcsóbb szerverekről "kiosztani" a kliensgépekre, és sokkal egyszerűbb a felhasználók számának kezelése is, hiszen egy új felhasználó hozzáadása csupán percek kérdése. A szomorú valóság viszont az, hogy a recesszió miatt inkább az elbocsátások voltak jellemzők a vállalatokra, ekkor azonban a virtuális rendszerekhez is szükséges rendszer- és szoftverlicencek kihasználatlanul maradnának.

Ugyanakkor maguk a vékonykliensek csak töredékével számítanak olcsóbbnak egy alapszintű notebooknál vagy PC-nél. Hiába olcsóbbak a pici dobozok, ha ugyanúgy kellenek hozzájuk monitorok és más perifériák – összességében csak jól átgondolt, nagy felhasználószámot érintő átszervezéseknél várható a befektetés megtérülése, ráadásul erre is hosszú éveket kell számolni, amelyet a vállalatok pénzügyesei már nem tartanak igazán vonzónak.

Gyengén felhős égbolt ■ Az előző év még abból sem mutatott meg sokat, hogy milyen sikerre számíthatnak hosszabb távon a cloudba költöztetett irodai rendszerek, például a nagy csinnadrattával beharangozott Office 365. Ennek egyik oka szintén a sok meglévő Office 2003 és Office 2007 licenc, amelyet a legtöbb vállalat máig megfelelőnek tart az általános használatra. Már az Office 2010-re frissítők száma is viszonylag alacsony volt, mivel a legújabb telepített változat nem kínált hatalmas újdonságokat a funkciók vagy a működés terén. Új irodai szoftverre (akár felhős, akár gépre telepített változatra) leginkább csak új cégek költenek, vagy azok, amelyeknek már annyira régi verzió fut a gépein, hogy a működésük hatékonyságát is veszélyezteti.

Az Office 365 mindenesetre elfogadott, jó visszajelzéseket begyűjtő termék Fauszt Gábor szerint, tehát inkább a gazdasági körülményekkel, a cégek pénzügyi gyakorlatával magyarázható az a trend, amely szerint az ehhez hasonló megoldások csak lassan nyernek teret. A szakember szerint az első jelentősebb frissítési hullám akkor várható, amikor 2-3 év múlva a cégeknél lejár az Office 2007 licencek támogatása, és kénytelenek frissíteni: ekkor lesz majd, aki az Office 15-re vált, ám a vállalkozások egy része mindenképpen elgondolkozik a rugalmas felhasználószám és a földrajzilag független használat előnyein, és cloud megoldást választ.





Digitális gyeplők előnyben ■ Nagyot nőtt tavaly a vállalatirányítási megoldások piaca. Az ERP-szegmens 2010-es, 15,7 milliárd dolláros forgalma tavaly 16,75 milliárdra emelkedett, a közel 8 százalékos többlet mögött pedig a vállalati tudatosság erősödése áll. Szintén jó területnek számított az üzleti intelligencia szegmense, és a CRM rendszerek számára is erős év volt 2011 – ez utóbbi viszont idén megtorpan a szakértő szerint, mivel több nagyvállalat (többek között a Vodafone) a prioritások átértékelődése, a lassú fejlesztés és a gazdasági feltételek változása miatt leállította CRM-projektjeit.

A nemzetközi kampányok ellenére Magyarországon még nem volt példa a legújabb generációs analitikai és BI rendszerek (SAP HANA, Oracle Exadata) bevezetésére: egyedül az OTP vásárolt az Oracle megoldásából, amelyet viszont egyfajta éles tesztrendszerként ukrán leányvállalatnál próbálnak ki. Fauszt Gábor szerint itt is a lassú megtérülés számít a legnagyobb visszatartó erőnek, amit a legtöbb vállalat nem engedhet meg magának.

Az Oracle például átlagosan 3 éves visszatérülési időt jósol, ami a bevezetés közben előforduló problémák miatt gyakran fél vagy egy évvel is hosszabb lehet, ilyen hosszú időre pedig önmagának sem ad senki kölcsönt. Ráadásul egy ilyen rendszer élettartama valahol 5 és 7 év között mozog, így elég kevés idő marad rá, hogy a befektetés megtérülése után valóban pénzt termel az új rendszer.

Statisztikai hibahatáron ■ Van pár terület, amelyet nehéz mérni; tipikusan ilyen az open source megoldások piaca. A hazai szereplők visszajelzéseire alapozva arra lehet következtetni, hogy bár összességében továbbra is minimális Magyarországon a szabad szoftverek felhasználóinak aránya, valamelyest nőtt ez a szegmens. Vállalati szinten leginkább a Red Hat tűnik támogatottnak, míg a SUSE valamelyest visszaesett.

Az irodai csomagok között nem használt az open source ázsiójának az OpenOffice - LibreOffice szakadás sem, bár mindkettővel kapcsolatban voltak céges (és ritkábban kormányzati) bevezetések itthon, ezek aránya azonban még mindig elenyésző. Ráadásul erős konkurenciát kaptak a szintén ingyenes Google Docs személyében, amelyet egyre több kezdő cég választ ideiglenes dokumentumkezelő megoldásként.

Szintén nem kimutatható még Magyarországon a Chrome OS aránya, és Fauszt Gábor szerint idén sem igazán látható a helye a hazai piacon. Még talán az oktatás lehetne jó cél a Google vékony rendszere számára, itthon azonban ez a szegmens a Microsoft erős hátországa, ahová nehéz bárki másnak betörnie.

A tavalyi adatok alapján is látható, hogy lassan, de biztosan visszaszorul a szoftverkalózkodás aránya: a vállalatok körében szinte egyértelművé vált a jogtiszta rendszerek és szoftverek használata, a hardverek mellé adott Windowsok és hasonló megoldások miatt pedig az otthoni felhasználók közül is egyre többnek van legálisan működő rendszere. Mind több lesz a valamilyen konstrukcióban ingyen is használható egyéb szoftver is: ilyenek például a biztonsági szoftverek, amelyeket már a Facebook is térítésmentesen kínál fél vagy egy évre.

Folytatódik a csigaverseny ■ Erra az évre az IDC a tavalyinál épp csak egy kicsit izmosabb növekedést vár, összesen 1,7 százalékot. A 2011-es szintnél valamivel jobban teljesíthetnek a rendszerszoftverek (a már említett vállalati átállások miatt), és a szerverszoftverek részpiaca is óvatos lendületet kaphat. Az idei sztárterület az alkalmazásfejlesztő eszközök és környezetek szegmense lehet, mivel egyre többen állnak rá a szoftverfejlesztésre, főként az okostelefonok és tabletek térnyerésének és az ehhez kapcsolódóan növekvő igényeknek köszönhetően. Az ERP idén is jó terület lehet, itt ráadásul EU-s források is megnyílhatnak a különféle fejlesztések serkentésére.