"Nem olvastam el a dobozos szoftver licencének feltételeit, mindaddig, míg a dobozt fel nem nyitottam. Ezzel pedig egyértelműen elfogadtam, hogy életem hátralevő részét cselédként töltöm Bill Gates új kúriáján" - mondja Scott Adams népszerű Dilbert figurája, és ezzel figyelmeztet arra, hogy a szoftver felhasználója sokszor nem ismeri, vagy későn ismeri meg azokat rendelkezéseket, melyeket a program használata során be kell tartania.

Amellett, hogy a szoftverszerződések feltételei számos esetben követhetetlenek az átlagos felhasználó számára, a ráutaló magatartással (a szoftver dobozának felnyitásával) történő szerződéskötés vagy a licencfeltételek kattintással való elfogadásának lehetősége tovább növeli annak esélyét, hogy a felhasználó egyszerűen csak használja a szoftvert tekintet nélkül arra, hogy azt hogyan és miként teheti meg a szerződés szerint.

Gondoljunk csak a nemrégiben közölt hírre, miszerint egy webáruház termékeinek vásárlásakor 7500 fogyasztó "adta el a lelkét", mert a kattintással elfogadott szerződés egyik szakasza ekként rendelkezett. Vagy kevésbé abszurd példát említve: sajnos gyakran előfordul, hogy egy weboldalról történő szoftver letöltése során különböző visszásságokkal szembesülünk; vagy szembesülhetnénk, ha elolvasnánk a végfelhasználói licencszerződést (End User Licence Agreement - EULA)!

Ezt azonban jellemzően nem tesszük, csak az „I ACCEPT” vagy „I AGREE” gombra kattintva egyetértünk azzal, amit a textbox tartalmaz (bármi legyen is az), hisz célunk az, hogy a letöltés megtörténjék. Nem gondolunk arra, hogy esetleg engedélyt adtunk személyes adataink felhasználására, nem kívánt alkalmazások telepítésére, marketing anyagok postázására, a telepített szoftver törlésének kizárására vagy akár lelkünk áruba bocsátására.

Magáncélú vagy céges használat? | A jog természetesen nem hagyja válasz nélkül ezeket az eseteket, és rögzíti a lélekeladáshoz vagy szolgaságba döntéshez hasonló (vagy kevésbé felháborítóan) tisztességtelen feltételek alkalmazásának jogkövetkezményeit. Vannak azonban a szoftverlicenceknek olyan rendelkezései is, melyek nem tisztességtelenek, de a felhasználó számára mégsem kívánatosak; még akkor sem, ha - az EULA elolvasásának mellőzése miatt tudtán kívül - elfogadta azokat, és így kötelessé vált betartásukra.

Amikor például "ingyenes" szoftvert telepítünk a céges számítógépünkre, örülünk annak, hogy díjfizetés nélkül használhatjuk a programot, viszont ha a licenc feltételei között az olvasható, hogy kizárólag magáncélú használat esetén nem kell díjat fizetni, a céges használat sérti a szerződés rendelkezéseit, hisz díjfizetés nem történt - még ha az "egyébként ingyenes" szoftvert használja is ugyanaz a felhasználó. (Gyakran előfordul például ez a félreértés a népszerű IrfanView képnézegető esetében.)

Hasonló a helyzet a shareware szoftverekkel is, azaz attól, hogy a szoftverhasználat látszólag a gyártó szándéka szerint történik, valójában csak akkor szerződésszerű, ha minden – akár a felhasználó által önhibájából nem ismert – feltétellel összhangban van. Így ha a szoftver - licence szerint - 30 napig használható díjfizetés nélkül, és ezt követően a felhasználásért díjat kell fizetni, ezt akkor is meg kell tenni, ha 30 nap után látszólag semmi nem akadályozza a tényleges használatot (azaz nem a zavartalan technikai rendelkezésre állás, hanem csak a licenc feltételeinek megfelelő felhasználás tekinthető jogszerűnek).

Átláthatatlan feltételrendszer | Sokszor még kevésbé szembeötlő a mennyiségi szerződések rendelkezéseitől való eltérés, amiatt, hogy e szerződések számos esetben általános szerződési feltételek átláthatatlan rendszeréből állnak össze.

Így például a mennyiségi konstrukcióban megrendelt Microsoft termékeket listázó terméklicenc (mely csak a szerződés adatait, a szoftver megnevezését és darabszámát tartalmazza) nem mondja meg (még akkor sem, ha pontosan elolvassuk), milyen jogosultságok és kötelezettségek illetik a felhasználót például a licencben szereplő Windows Server 2008 Enterprise Edition szoftver használatakor. Ezt a felhasználási feltételeket tartalmazó - a szerződés részét képező - Product Use Rights (PUR) rögzíti, és ebből a hivatkozott esetben kiderül, hogy 1 Windows Server 2008 Enterprise Edition licenc a fizikai szerver operációs rendszerét és az azon található további 4 virtuális számítógép operációs rendszerét is lefedi (azaz 1 licenc 1+4 felhasználást enged).

Az Oracle szoftverek sajátos támogatási feltételeit (adott termékcsoportba tartozó licencekhez azonos szintű támogatást kell rendelni, a csomagon belül nem támogatott szoftverek szerződését meg kell szüntetni) sem a megrendelt termékeket rögzítő dokumentum, hanem az Oracle License and Service Agreement (OLSA) határozza meg.

Nem elég kattintani | Ahhoz tehát, hogy tisztában legyünk a szoftverhasználat során alkalmazandó szabályokkal, nem elég egyszerűen kattintani és telepíteni, hanem érdemes odafigyelni arra, ezt pontosan miért, milyen feltételekkel tesszük.

Ahogyan a fenti példák mutatják, a feltételek nem csak azért fontosak, hogy egy vizsgálat során cégünk ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, hanem azért is, mert a szabályok sokszor kedvezőbbek a felhasználó számára, mint azt gondolná. Így a licenc rendelkezéseinek ismerete nagyobb szabadságot, megtakarításokat, költségcsökkentést is eredményezhet.