Mióta a piacon tényként kezelik a vállalat közelgő eladását, újabb és újabb vevők bukkannak fel a híresztelésekben: legutóbb már a Microsoftot, sőt a Google-t is az érdeklődők közé sorolták.
A Yahoo 2009 januárjában még visszautasította a Microsoft 44,6 milliárd dolláros vételi ajánlatát, ami után ma már biztosan két kézzel kapna. Az internetes óriásvállalat értéke azóta már fele ekkora sincs, annek ellenére, hogy
Carol Bartz vezérigazgató
szeptemberi menesztése óta a cég papírjainak árfolyama negyedével emelkedett. Bár az illetékesek még nem erősítették meg, hogy a Yahoo eladását fontolgatnák, az
Allen & Co befektetési bank már megbízást kapott rá, hogy stratégiai áttekintést készítsen a vállalat helyzetéről.
Sok jelentkező lesz ■ A lehetséges befektetők között elsősorban a különböző magántőke-alapokat emlegetik, a Wall Street Journal szerint a Silver Lake és a Canada Pension Plan például a Microsofttal állna össze a Yahoo akvizíciójára. Más amerikai források szerint az AOL érdeklődését sem lehet kizárni, a kínai Alibaba csoport vezetője pedig
már korábban jelezte, hogy nem csak a Yahoo 43 százalékos részesedését szereznék vissza saját vállalatukban, de alkalomadtán magát a Yahoo-t is szívesen felvásárolnák.
16-18 dollárra
tartják a Yahoo papírjainak értékét az amerikai lapokban megszólaló befektetők. Ez a Yahoo részvényesei szerint nevetséges: ők a 25 dollárt tartják elfogadhatónak, a 20 dollár alatti ajánlatokról pedig hallani sem akarnak. Mivel a részvényeseket nem túl gyakran idézik ugyanezekben a cikkekben, nyilvánvaló, hogy a magántőke-alapok minden eszközzel a Yahoo értékének leszorítására törekszenek.
A legújabb hírek szerint a Google is ringbe száll, és a Microsofthoz hasonlóan magántőke-alapokkal tárgyal a Yahoo fő üzleti tevékenységének megszerzéséről. Ehhez valószínűleg a szabályozó hatóságoknak is lenne egy-két szavuk, hiszen 2008-ban már a két vállalat keresőhirdetésekkel kapcsolatos együttműködését is elmeszelték. A Google mindenesetre ajánlatot fog tenni, amellyel nem csak újabb piacokhoz jutna, de kisiklatná a készülő AOL-Microsoft-Yahoo hirdetés-értékesítési megállapodást is.
Minek ez nekik? ■ A Yahoo neve világszerte ismerősen cseng a legtöbb felhasználónak, annak ellenére, hogy a vállalat csúnyán lemaradt az utóbbi évek közösségi trendjeiről. Saját portálja és más média-csomópontjai ennek ellenére rengeteg látogatót vonzanak, nem beszélve a cég levelező szolgáltatásáról. Kevésbé látványos szempont, de a vállalat birtokolja a legvastagabb szabadalmi portfoliót az internetes kereséssel és az online hirdetési megoldásokkal kapcsolatban. Szinte minden iparági szereplő, így a Google is komoly összegeket fizet ezek használatáért.
Az amerikai piac - a világ legnagyobb online piaca, egyben pedig a Yahoo bázisa - anyagilag és a presztízs szempontjából is igen fontos az iparág szereplőinek szemében. Nem véletlen, hogy a Yahoo versenytársak általi felvásárlása rögtön trösztellenes aggályokat vet fel, ami a kínai Alibaba esetében egyéb akadályokkal is kiegészülne az amerikai törvények miatt. Tőkeerejük mellett éppen ezért van szükség a befektetési alapokra, amelyeken keresztül valószínűleg a szokásos módszerrel darabokra szednék, majd részenként értékesítenék a Yahoo-t.
