Az online kalózkodás visszaszorítását célzó törvényjavaslatokkal kapcsolatban sokan kiemelik, hogy most került sor a tartalomipari csoportok és az internetes vállalkozások első valódi összecsapására. Mivel a SOPA és - a megszólalásig hasonló - PIPA tervezetek nyilvánvalóan aggályosak a felhasználói tartalomból élő vállalkozások és az internetezők többségének szemében is, nem beszélve a tisztán szakmai jellegű biztonsági problémákról, jogos kérdés, hogy a mögöttük álló szervezetek miként szerezhették meg a szükséges képviselőházi és szenátusi támogatást.

Irány a politika ■ Az OpenSecrets statisztikái szerint a "hollywoodiak" tavaly 94 millió dollárt fordítottak a kongresszusban zajló lobbitevékenységükre, már ami a követhető, törvényes és bejelentett kiadásokat illeti. Ez több, mint amennyit a teljes informatikai szektor költött hasonló célokra, az online vállalkozások forrásainak pedig a sokszorosa. Ezzel szemben figyelemre méltó, hogy 2011-ben már a Google volt a legdrágábban lobbizó informatikai cég, a Facebook pedig – bár egymilliós befektetésével csak huszonnyolcadik a listán – harmadával többet költött, mint egy évvel korábban.

Ahogy a SOPA esetében szervezett tiltakozási hullám is megmutatta, az internetes közösség egyre jelentősebb fellépésekre képes. Persze a kapcsolódó források aprópénzt jelentenek a tartalomipar érdekérvényesítő képességéhez mérten, de ahogy a tét is emelkedik, úgy találhat magára az egyelőre apolitikus internetes iparág. Az online szerencsejáték szabályozása például folyamatosan napirenden lévő téma, és nem kell hozzá nagy fantázia, hogy elképzeljük, a kedvező jogi háttér mekkora bevételeket jelentene a Facebooknak és versenytársainak.