A legmagasabb letöltési sebességek átlagában a világ élvonalába tartozunk, és az átlagos letöltési sebességet tekintve sem állunk rosszul, bár a legtöbb hazai mutató romlott az elmúlt negyedévben.
Aki igazán gyors szélessávú internetre, pontosabban a legmagasabb átlagosan elérhető sávszélességre vágyik, annak a Távol-Keletre (Dél-Koreába, Japánba vagy Hongkongba) kell költöznie. Hasonló a helyzet a legmagasabbra mért letöltési sebességek átlagával is, bár ebben a tekintetben a dobogós helyezések némileg átrendeződnek: a listát Hongkong vezeti 49,2 megabit/másodperccel. Magyarország az első kategóriában is stabilan az átlag felett teljesít, míg az utóbbi listán az előkelő kilencedik helyet foglalja el 28 Mbps körüli eredménnyel – derül ki a világ legnagyobb elosztott tartalomszolgáltatója, az Akamai nemrég közzétett statisztikájából.

Megtorpantak a toplistások  Az idei második negyedévre vonatkozó adatok alapján a hazai kapcsolatok átlagosan 5641 Kbps sebességgel működnek, a szélessávú (4 Mbps-nél gyorsabb) internet penetrációja 57,3 százalékos, míg az extragyorsnak minősített (10 Mbps fölötti) sebességet a netezők 7,9 százaléka élvezheti. Ezek az értékek globális összehasonlításban a felsőházba sorolják Magyarországot, ugyanakkor az Akamai mérései szerint a legmagasabbra mért letöltési sebesség átlagát kivéve mindegyik esetben romlottak a számok az előző negyedéves statisztikához képest.




A jelentés egyik érdekessége, hogy a tíz legjobban teljesítő országban átlagosan 1,96 százalékkal emelkedett a csúcssebesség (idehaza 0,3 százalékkal), ami világszerte ennek tízszeresével, 19 százalékkal növekedett negyedéves összehasonlításban. Ebből kiderül, hogy igazán látványos fejlődést ezúttal a top 10-en kívüli országokban produkáltak a szolgáltatók, ami Kenyában például a 161 százalékot is meghaladta. Az Akamai éves szinten összessen 126 országban tapasztalt növekedést, ami Magyarország esetében elérte a 15 százalékot.

Kína minden osztályterembe beköltöztetné a mesterséges intelligenciát

Egy új cselekvési terv átfogó MI-oktatási rendszer kiépítésével emelné stratégiai szintre a munkaerő jövőbiztossá tételét és az ország vezető szerepének kialakítását a fejlett technológiák fokozódó globális versenyében.
 
A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.