Az internetes kereskedelem a kedvezőtlen gazdasági környezetben is töretlenül fejlődik, amit jól mutat az amerikai "fekete péntek" akciós nap idei rekord forgalma is. A hazai online boltok forgalma a GKIeNET adatai szerint már két évvel ezelőtt is megközelítette a 100 milliárd forintot, tavaly pedig elérte a 133 milliárdot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát tette ki. Az Ipsos ASI friss kutatásából az is kiderül, hogy az internetfelhasználók 90 százaléka már ki is próbálta a szóban forgó szolgáltatásokat, sőt közel egyharmad részük rendszeresen igénybe veszi azokat.

Érdektelenség ■ A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a kevesebb mint 100 milliós nettó árbevétellel működő vállalkozások mindössze 13 százaléka üzemeltet valamilyen webáruházat, bár magánemberként a cégvezetők 86 százaléka vásárolt már az interneten, így elvileg tisztában lehet a megoldás előnyeivel. A webshoppal rendelkező KKV-k fele ráadásul egyértelmű forgalomnövekedést érzékelt, egy részük pedig költségcsökkenésről is beszámolt, hiszen egyes területeken nyilvánvaló megtakarítást jelenthet a bérleti díjak vagy a hirdetési kiadások lefaragása.

Ennél is gyászosabb, hogy a kis számú netes bolt csupán egyötödénél lehet közvetlenül, bankkártyával fizetni; tízből heten a vételár előzetes, átutalás útján történő kiegyenlítésére, hatan pedig az utánvéttel való fizetésre nyújtanak lehetőséget. Igaz, eddig a hazai online vásárlóknak is csak 43 százaléka használta bankkártyáját valamilyen internetes beszerzésnél, alkalmanként átlagosan 5-10 ezer forintot költve. Ennek oka az online bankkártya-elfogadás (V-POS) és az online fizetésre alkalmas kártyák alacsony penetrációja mellett az érdektelenség és bizalmatlanság lehet, ami a hazai kártyahasználati szokásokat amúgy is jellemzi.

Ezért nem ■ A kereskedők több mint fele úgy érzi, hogy a webshop  nem releváns eszköz termékei és szolgáltatásai értékesítésben, bár csak 20 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tapasztalt erre irányuló vásárlói igényt. A bankkártyás fizetési lehetőség bevezetése ellen tízből négyen a drága és időigényes fejlesztést, illetve a hasonlóan körülményes működtetést hozzák fel. (Az alacsony haszonnal értékesített termékek esetében például lenullázhatja a profitot a tranzakciók után fizetendő díj.) Ennél csak kisebb arányban, 25 százalékban gondolják, hogy a fogyasztókat sem érdekelné a lehetőség.


Bár az Ipsos ASI felmérése nem tér ki rá, érdemes lenne megvizsgálni, mi az oka a webshopok elhanyagolásának: gyakran találkozni ugyanis rendszertelenül frissített, hiányos képgalériával rendelkező, az árukészletet rosszul vagy egyáltalán nem követő, nehezen kezelhető vagy egyszerűen csak borzalmasan csúnya online boltokkal. (Nyilvánvaló, hogy ezek nem igazán alkalmasak sem a vásárlók bizalmának felkeltésére, sem ezen keresztül a forgalom növelésére.) Némi támpontot nyújthat, hogy az online áruházat eleve nem is indító vállalkozások 15 százaléka azért nem vág bele a dologba, mert úgy érzi, nem volna ideje és szabad kapacitása, hogy felépítse és üzemeltesse – a jelek szerint ez azokra a cégekre is igaz lehet, amelyek mégis rendelkeznek internetes bolttal.